Blog

A svájci Alpokban lévő Eiger keleti oldalán egy hatalmas sziklatömb továbbra is Damoklész kardjaként lebeg a völgy fölött. A bármely pillanatban bekövetkező hegyomlás oka a nagy meleg miatt felengedő fagyott talaj, amely eddig összecementálta a kőzetet.A nulla fokos középhőmérséklet határa tartósan négyezer méter fölé húzódott, de vannak napok, amikor ötezer méter fölé kúszik. A gleccserek elveszítették firngyűjtő (jégutánpótló) területüket, a hegyekben szárazság és por uralkodik. A veszély elsősorban nem is a gleccserek olvadásában, hanem a permafroszt (fagyott talaj) felengedésében rejlik, ugyanis az erdőhatár feletti területeken a meredek lejtők kőzettömegének és talajának megkötésében komoly szerepet játszik az örök fagy.Gleccserkutatók igen szomorú jövőt jósolnak az Alpoknak, ami az elmúlt hetekben több neves újság címlapjára is felkerült. A 2002 szeptemberében a Kaukázusban lezajlott hatalmas méretű sziklaomlás, amelyben mintegy kétmillió tonna kőzettörmelék hullott a Kolka-gleccserre, intő példa lehet az alpi régió számára. A lezúduló törmelék, jégár, és sár 33 emberéletet követelt, és egy egész völgyet holdbéli tájjá változtatott.Az Alpokban is bármikor sor kerülhet hasonló eseményre. Ebből a szempontból leginkább az erősen bevágódott völgyek – mint például Zermatt környéke – fokozottan veszélyeztetettek. Hasonlóan veszélyeztetett terület a kristálytiszta vizű Oeschinen-tó környéke a Berni-Alpokban, ahol számos háromezer méter fölé emelkedő meredek csúcs sorakozik. Szintén veszélyes permafroszt lejtők találhatók a Wallis kantonban lévő Grande Dixence gát víztározója fölött. A 285 méter magas gát a legmagasabb az országban. Ha átszakadna, az ezáltal keletkező árhullám a Rhone völgyében fekvő Wallis székhelyét, Siont is elöntené.forrás: geographic.hu