Mostantól reptéri sztrájk miatt is jár a kártérítés

A repülőtéri sztrájkok sok utazó életét keserítik meg évről-évre, ilyenkor önhibánkon kívül akár napokat is rostokolhatunk a továbbutazás reményében valamelyik légikikötőben sokszor embertelen körülmények között. Az Európai Bíróság közelmúltban hozott döntése értelmében a légitársaságok a reptéri sztrájkból adódó visszautasított beszállások esetében is kötelesek kártérítést fizetni az utasoknak, nem minősíthetik azt vis major eseménynek.A visszautasított beszállás miatti kártérítés fizetési kötelezettség nem csak a túlfoglalás helyzeteire vonatkozik, hanem az egyéb, például működtetési okokkal kapcsolatos helyzetekre is.Az utasoknak kártalanításról szóló rendelet azon légijáratok utasaíra vonatkozik, akik az Európai Unió területén található repülőtérről indulnak vagy oda érkeznek. A kártérítés maximális összegét 600 EUR-ban határozta meg a bíróság.Milyen esetekben jár illetve nem jár a kártérítés?Nem árt, ha tudjuk, hogy a légi fuvarozó kérés nélkül is köteles írásos tájékoztatást adni a kártalanítás és a segítségnyújtás szabályairól, valamint az eset kivizsgálására hatáskörrel rendelkező nemzeti szervről.- Ha járatunkat törlik vagy beszállásunkat visszautasítják, kártalanításra és a jegy árának visszatérítésére   vagy más járatra való átfoglalásra van jogunk.- Ha beszállásunkat a mi hibánkból utasítják vissza  (pl. késve érkezünk a repülőtérre) , akkor nem  illetnek meg minket a fenti jogosítványok.- Járattörlés esetén nem jár kártalanítás, ha a törlésről legalább 14 nappal a menetrend szerinti indulási   időpontot megelőzően tájékoztattak bennünket, vagy az eredeti menetrendhez közeli időben átfoglalást     ajánlanak fel, illetve ha a járat törlését rendkívüli körülmények okozzák.A légitársaságnak késés vagy járattörlés esetén gondoskodnia kell az ellátásunkról is. Az utasoknak díjmentesen fel kell ajánlani:– két telefonhívást, telex- vagy faxüzenetet, vagy e-mail küldését;- étkezést, frissítőket;- bizonyos esetben szállodai elhelyezést;- szállítást a repülőtér és a szálláshely között.Mi számít késésnek?– Két óra 1500 kilométeres vagy annál rövidebb útnál;- három óra az összes Európai Közösségen belüli, 1500 kilométernél hosszabb út és az összes egyéb,    1500 és 3500 kilométer közötti út esetén;- négy óra a fentieken túl.- Legalább ötórás késés esetén, ha úgy döntünk, hogy már nem kívánunk elutazni, kérhetjük a jegy teljes árának visszatérítését. Kártalanításkor a repülőút távolságától függően kapunk meghatározott kártérítést.- Ha alacsonyabb osztályon helyeznek el bennünket, mint ahová a jegyünk szól, igényt tarthatunk arra, hogy visszafizessék nekünk a jegy árának bizonyos százalékát, aminek mértéke a repülőút távolságától függ. 1500 kilométer alatt 30%, 1500 -3500 kilométer között 50%, afeletti kilométer esetén pedig a jegy árának 75%-ának visszafizetését kérhetjük. Ellenkező esetben a légitársaság nem kérheti  a különbözet megfizetését.

Szerző: Benedek Ádám

Az utazás szenvedélye már középiskolás koromtól velem van, soha nem csillapodó vággyal vetem bele magam egy új ország , egy új úticél felfedezésébe. Remélem, hogy írásaim másoknak is meghozzák a kedvét ahhoz, hogy útra keljenek.