Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből

Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből

A kiállítás célja , hogy bemutassa milyen mértékben gazdagították a magyarországi régészeti örökségről, a Kárpát-medence történelméről alkotott képünket az elmúlt másfél évtized nagyberuházásaihoz kötődő feltárások. Az elsőként a Parlamentben bemutatott tárlat a régészek válasza volt az örökségvédelmi törvény módosítására, ami lehetetlenül szigorú költség- és időhatárok közé szorította a nagy állami beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásokat.A tárlat nyolcezer év történelmébe enged bepillantást, a Kárpát-medence első telepesei korától egészen a török hódoltság idejéig. A kiállítás egyik kuriózuma egy a római dunai limes vagyis határvédelmi rendszer Paks melletti erődjében (Lussonium) feltárt bronz császárszobor – lábtöredék. A bronz szobrokat többnyire újra felhasználták más tárgyak készítéséhez, ezért egy ekkora részlet igen ritka darabnak számít. A rádpusztai hun üst a kiállítás – és a közelmúlt hazai régészeti kutatásának is – egyik leglátványosabb lelete. A valószínűleg rituálék, vagy szertartások során használt üst egyike azon kevés tárgyaknak, melyeket egyértelműen a hun néphez köthetünk.Egy Szankon feltárt ház maradványai a tatárjárás borzalmait elevenítik fel. A ház asszonya és gyermekei próbáltak menedéket lelni a kemence belsejében, mialatt a férfiak valószínűleg a települést védelmezték. A feltárt csontvázak azonban jelzik, hogy a támadást a család nem élte túl, a házat rájuk gyújtották. A bennpusztultak maradványai mellett előkerültek az ott élők vagyontárgyai és a háztartás edénykészlete is. Látható, hogy amiről az írott források hallgatnak, azt a régészet eszközeivel hívhatjuk életre. A régészet segítségével fény derülhet olyan folyamatokra, melyek különben láthatatlanok maradnak. A Perkáta mellett feltárt és a ki??llításon bemutatott templom és hozzá tartozó temetők leletanyaga az Árpád-korban betelepített kunokhoz köthető. A halottakkal eltemetett viseleti tárgyak és a túlvilágra szánt felajánlások még a kunok pogány hagyományait tükrözik, azonban az idő előre haladtával ezek a tradíciók kikoptak és helyüket már a keresztény jelképek és szokások vették át.A tárlat sajátos, máshol nem látható és eddig nem bemutatott “helyi ízét” az őskori fazekasság azon unikális termékei jelentik, amelyek az elmúlt 10-15 évben Hajdú-Bihar megye területén kerültek elő. A Déri Múzeum régészei Berettyóújfalu határában (Nagy Bócs-dűlő) egy közel 6000 éves ún. vénusz (női testet formázó) edényt találtak. Debrecen belterületén (Bezerédj utca) feltártak egy kora bronzkori hamvasztásos sírban egy emberi arcot (talán istenséget) megformázó kis poharat.A kiállítás kurátorai válogattak a civil összefogás segítségével megmentett tárgyakból is, melyek egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy mi magunk is tehetünk e páratlan örökség megmentésért, gyarapításáért.időpont: 2014.január 22.  – március 30.helyszín: Déri Múzeum – Debrecen, Déri tér 1.belépőjegy:Felnőtt: 800 FtDiák és nyugdíjas: 400 Ft

Fotó forrása: déri Múzeum, Debrecen

Szerző: Herte Szabolcs

A vilagvandor.hu szerkesztőjeként igyekszem hétről-hétre, napról-napra bemutatni a világ és hazánk legérdekesebb úticéljait, utazási és programajánlatait. Kalandra fel!
Close Menu