Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban

Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban

Japán képen és írásban

A kiállítás a Hopp Múzeum hagyományos ázsiai művészetet és kortárs alkotásokat egymás mellett bemutató kiállítás-sorozatának következő tárlata, amely a hagyományos japán művészet esztétika ideálját állítja reflektorfénybe.Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve a világirodalom egyik legjelentősebb műalkotása, melynek címe: Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, vagy Gendzsi szerelmei). A mű jelentősége abban áll, hogy a világ első nagy terjedelmű regénye, mely a fénylő Gendzsi herceg, egy fiktív személy kalandjait örökíti meg 54 fejezetben. A „fénylő”, vagy „ragyogó” jelző a műalkotás főszereplőjének intellektusára, kifinomult ízlésére és modorára, valamint földöntúli szépségére egyaránt utal. Az írásmű – fikció léte ellenére – a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét részletesen rögzíti. A szerző fejlett megfigyelőtehetségének és aprólékos leírásának köszönhető, hogy bár a Gendzsi monogatari Muraszaki körének szórakoztatására készült, mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át. A japán nyelvű szöveg folyamatos modernizációjának köszönhetően olyan élénken élt és él ma is a japán kultúrában a fénylő herceg története, melyhez Európában csupán a Bibliát, esetleg az ógörög mítoszokat hasonlíthatnánk.Gendzsi herceg személyének és világának tökéletes szépsége a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját képviseli. Vizuális művészeti alkotások sora – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jeleníti meg történéseit a regény születésétől egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából.A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat tartalmaz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, vagy szimbolikus módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja bemutatni a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, kiegyensúlyozva a kép és a szöveg szerepét, és magyar példán keresztül éreztetni az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.időpont: 2015. november 16 – 2016. április 17.helyszín: Budapest, VI. ker., Andrássy út 103.belépőjegy:  Teljes árú (felnőtt): 1 000 Ft
Ifjúsági jegy (6-26 éves kor között), nyugdíjas jegy (62-70 éves kor között): 500 Ft
Családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik részére): 2300 Ft

Fotó forrása: patricia m

Szerző: Herte Szabolcs

A vilagvandor.hu szerkesztőjeként igyekszem hétről-hétre, napról-napra bemutatni a világ és hazánk legérdekesebb úticéljait, utazási és programajánlatait. Kalandra fel!
Bezár