Sokan Afrika Velencéjének is nevezik Ganviét. A nyugat-afrikai Benin déli csücskén elterülő 20 000 lelket számáló település különlegességét az adja, hogy összes háza bambuszcölöpökön nyugszik. A cölöpváros a Nokoué-tó közepén található. Megépítését 500 évvel ezelőtt a portugál gyarmatosítók rabszolga kereskedői elől bujkáló Tofinu törzs tagjai kezdték meg. A XVI. században Benin mai területén a Dahomey néven ismert erősnek számító ország létezett. Itt a Fon törzshöz tartozók éltek a legnagyobb számban, akik egyezséget kötöttek a portugálokkal. A rabszolga kereskedők számára összegyűjtötték a területen élő kisebb törzsek munkaképes tagjait, és átadták őket a portugál hajósoknak.A Fon törzs vallása szerint mindenki érinthetetlennek számított, aki a félig mocsaras, ingoványos vizes területen élt, így rengetegen ide menekültek a rabszolga sors elől. Portugália afrikai kalandozásai lassan véget értek, Ganvié azonban megmaradt életképes közösségnek, melynek biztonságát a szárazföldtől való több kilométeres távolság adta.Ganvie 3000 épülete közül csupán a helyi iskola áll szárazföldön. Temetkezésre helyben lehetőség nincs, ebből a célból a közelmúltban mesterséges domb kialakítását kezdték meg. 1996-ban a cölöpváros az ENSZ világörökség részévé vált, a helyiek a halászat mellett jelentős részben már a turizmusból élnek.
Néhány kép a különleges város életéről
Ganvié madártávlatból
Ilyen egy hétköznapi bevásárlás
A gyerekek is egyedül közlekednek a hajókkal
Utcakép 
Mecset a tó közepén
Asszonyok útban a piacra
Étterem kilátással a vízre
