Akár könnyű erdei sétára, akár hegyi túrára készül egy természetjáró, az egyik legfontosabb szempont, amit a tervezett út előtt figyelembe vesz, az a várható időjárás. Viszont mint azt megszokhattuk, ezek az előrejelzések nem feltétlenül válnak valóra, vagy jobbára csak a lakott területeken, a hegyvidékeken, erdős területeken azért a hőmérséklet és a csapadék mennyisége is eltérő lehet. De mit tehet a természetjáró, ha nem egy kiadós náthával, megfázással szeretne pár nap múlva visszaemlékezni a jóleső túrára vagy a hegymászásra?
Hőmérséklet ide vagy oda, vagyis inkább lent és fent
Érdemes azzal a ténnyel számolni – bár a gyakorlottabbaknak és a földrajz témakörében jártasaknak nem mondunk újat -, hogy a magasság emelkedésével a hőmérséklet 100 méterenként megközelítőleg 0,5 °C-kal csökken a légköri nyomás és sűrűség következtében. És bár ez egy óvatos becslés, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Érdekes azonban az úgynevezett hőmérsékleti inverzió jelensége is, mely éppenséggel az előzőekben megfogalmazottak ellentéte, mely többnyire télen, jellemzően januárban fordul elő leginkább. Vagyis, amikor a hegyekben kedvezőbb a hőmérséklet, mint odalent a völgyben. Ennek az is lehet az oka, hogy a hideg évszakban minél magasabban vagyunk, annál tisztább a levegő, így a lejtőkön teljes erejükkel érvényesülhetnek a napsugarak. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a hegyi-völgyi szélrendszer hatásának köszönhetően a hőmérséklet napi ingása is kisebb, mint a völgyekben.
És ha már szél és szélrendszer…
Sík terepen járva is elég kellemetlenséget okozhat a szél, hát még ha lejtős vidéken vezet az utunk vagy netán egy meredek hágó meghódítására készülünk. A légmozgás erőteljesen befolyásolja a közérzetünket, hatással van mind a hőérzetünkre, az egyensúlyunk megtartására, de a túra közben társunkkal folytatott kommunikációra is. Akár tiszta az idő, akár kedvezőtlenebbre fordul, amit az égen látunk, a széllel mindig számolnunk kell, sőt, erőteljesebbre is, mint amit időjósaink előre jeleznek nekünk.
A légmozgás iránya, sebessége több természeti adottságtól is függ, itt említhetnénk meg a völgyek irányát, a szélcsatornákat, de a hegyek össztömegét, zegzugos felépítését is, mely fel is gyorsíthatja az áramló levegő mozgását.
Így, ha akár csak egy könnyű túrára is indulunk, és bár napos, ragyogóan kellemes, tiszta az idő, nem maradhat otthon egy jól megválasztott széldzseki.
A jó szélkabát sűrű szövésű, vékony, ugyanakkor erős, vízlepergető anyagból készül. Hasznos, ha a derekunkat és a csuklónkat is szorosan védi (az ujja rész a csukló fölé azért ne csússzon) és elöl magasan záródó, cipzáros legyen. Fontos, hogy a széldzseki szabása ne akadályozza a kar függőleges mozgását.
Bőrig ázni? Végképp nem fordulhat elő!
Legyen az a csapadék bármely formája – eső, hó, jégeső, stb. -, még ha egy frissítő nyári zápor is, az lehet, hogy a természetnek, a földnek hasznos, de egy természetjárónak semmiképp sem jön jól, sőt. Ráadásul a hegyvidékeken gyakrabban is esik, melynek az az egyszerű oka, hogy a hideg levegő kevesebb nedvességet képes magában tartani, mint a meleg. A hegyekben felemelkedő légáramlat lehűl, a benne lévő vízgáz kicsapódik a már jelen lévő jég- és vízcseppekre, és már zúdul is a túrázó nyakába.
És ha már a jég is szóba került, nem kell mondanunk, hogy mennyire nem mindegy, hogy a csapadék mely formájával találkozunk egy túra során. Nyáron 4-5000 méter magasan is a hóesés a jellemző, de vannak hegységek, mint például az Alpok, ahol esőre és hóra, sőt, lejegesedett sziklára egyaránt számíthat a hegymászó.
A felsőkabát mindenképpen legyen légáteresztő, anyagát tekintve két- vagy három rétegű, mely a víznek és szélnek egyaránt ellenáll. A megbízható minőségű kabát méretének kiválasztásánál mindenképpen vegyük figyelembe, hogy alatta elegendő hely legyen a réteges öltözetnek.
Ha mégis átvizesedne egy ruhadarabunk, és még a szél is fúj, akkor feltétlenül takarjuk be azt a részt. Szélcsendes időben egy aláöltözeti póló remekül párologtat, viszont ha a szél is fúj, akkor az akár ránk is fagyaszthatja a ruhadarabot.
Nyáron is érhet kellemetlen meglepetés…
Nyári túrák alkalmával gyakran előfordul, hogy hajnalban csodásan tiszta az ég, aztán reggel-délelőtt előbukkan egy-egy pici felhő. Tapasztaltak ekkor az égre tekintve már meg is jósolják a délutáni zuhét, ahogyan azt is, hogy a gyorsan haladó felhők változékony időjárást jósolhatnak. Amennyiben hosszabb természetjárásunk során a ragyogó égbolton fátyolszerű felhőket, úgynevezett cirrusokat látunk, melyek egyre nagyobb teret foglalnak el, úgy készülhetünk arra, hogy estére el kell mélyítsük a sátor körüli vízelvezető árkot. Szerencsés esetben a látvány lehet csalóka is, és csak egy antiklon próbált meg megtréfálni bennünket.
Tájékozódjunk alaposan és tervezzük be gondosan a túra időpontját
Vegyük górcső alá minden tekintetben a tervezett úticélt, annak éghajlati, időjárási viszonyait. Egy valamirevaló úti- illetve hegymászó kalauz egészen biztosan szentel egy fejezetet ennek a témának, és segít eligazodni ezáltal abban is, hogy mikorra tervezzük meg a túrát. Noha a fentiekben a jobbára a kellemetlenségekről szóltunk, azért érdemes a hideg mellett a meleg idővel is számolni. Ha tűző napsütésre kell számítanunk, mert mondjuk mediterrán vidéken, déli falakon “törünk a csúcsra”, akkor válasszunk a nyári hónapok helyett tavaszi vagy őszi időszakot inkább.
A cikk megjelenését a hegy-shop.hu támogatta.
