You are currently viewing Amazónia – A Paradicsom elvesztése

Amazónia – A Paradicsom elvesztése

A dél-amerikai szubkontinens közel felét elfoglaló Amazónia mind trópusi élővilága, mind arra alapozott őshonos kultúrája okán sajátos helyet foglal el a Föld természeti régiói és emberi társadalmai között. A Néprajzi Múzeum Amazónia-gyűjteményének különlegessége, hogy legnagyobb részt tudományos kutatásokon alapuló gyűjtésből származik. Ez a gazdag gyűjtemény teremti meg az alapot ahhoz, hogy egy rendkívül színvonalas előadás-sorozat keretében közelebről is megismerkedhessünk a térséggel.1. Amazónia felfedezése, „az indián” európai fogadtatása
Noha az első spanyol és portugál felfedezők és hódítók a 16. század legelején megvetették lábukat a mai Brazília partjainál, majd a Csendes-óceán felől az Amazonoson és más folyókon lehajózva eljutottak az Atlanti-óceánig, Amazónia felfedezése egészen a 20. század közepéig nem zárult le. Az előadás ezt a folyamatot követi nyomon, azt is bemutatva, hogy miféle képzetek tapadtak a dél-amerikai indiánokhoz Európában a középkor végén és a felvilágosodás korában.
Előadó: Gyarmati János (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. február 5. 17:302. Amazónia élővilága
Ebben az előadásban a világ talán leggazdagabb, de egyszersmind törékeny ökoszisztémájával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Azzal a hihetetlen gazdagságú növény- és állatvilággal, amely alapját képezte az ott őshonos indiánok létfenntartásának.
Előadó: Bankovics Attila (Természettudományi Múzeum)
Időpont: 2014. február 19. 17:303. A Boglár-gyűjtemény
A Néprajzi Múzeum Amerika-gyűjteményének mintegy tizedét alkotja az a több mint 900 amazóniai tárgy, melyekkel Boglár Lajos (1929-2004) gyarapította a múzeumot. Gyűjtőtevékenysége csaknem fél évszázadot ölel át, első 1959-as brazíliai terepmunkájától, a 60-70-es évekbeli venezuelai expedícióin át, a 90-es években Francia-Guyanában végzett kutatásaiig, melyek során olyan kérdések foglalkoztatták, mint az őserdei indiánok létfenntartása, mindennapi élete, a törzsi vallások és művészet. 2013-ban hagyatékának utolsó része is a Néprajzi Múzeumba került, ezt mutatja be a múzeum március 5-én nyíló kiállítása, míg Boglár Lajos teljes gyűjteményének szenteljük a megnyitó alkalmából tartott előadásunkat.
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. március 5. (a pontos időpontot a múzeum honlapján fogjuk közölni)4. Az amazóniai indiánok mindennapi világa
A 20. század közepéig még föllelhetők voltak olyan tradicionális életformát követő őslakos közösségek, akiknek az életmódja kevéssé különbözött a korábbi századokétól. Az erdőből kihasított ültetvényeken termesztett növények ??s a vadászat alkották megélhetésük alapját, minden eszközüket, ruházatukat a környezetben föllelhető alapanyagokból maguk készítették. Az erdő ismerete, tisztelete, a környezethez való alkalmazkodás alapvető feltétele volt életben maradásuknak. Az egymással intenzív kapcsolatot ápoló, de az európai civilizációtól magukat többé-kevésbé szándékosan távol tartó kis csoportok végül mégsem kerülhették el a találkozást, és életmódjuk megváltoztatására kényszerültek.
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. március 19. 17:30 5. Vallás, rituális tevékenységek 
Az amazóniai indiánok világképét az animizmus, a minden természeti jelenséget lélekkel felruházó elképzelés uralta. A szellemek és az emberek világa között a sámánok közvetítettek, tevékenységük jelentette a termékenység és a vadászat sikerének biztosítékát, legfontosabb feladatuknak a betegségek gyógyítását tekintették. Ők a mítoszok tudói, a gyógyító és a mérgező növények ismerői. Ők főzik a nyílmérget, irányítják a maszkok, rituális hangszerek készítését, bonyolítják a különféle szertartásokat. Hatalmuk az élet minden területére kiterjed, gyakorta a település világi vezetői is egyben.
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. április 2. 17:30 6. Művészet
Amazónia őslakói a legváltozatosabb növényi és állati alapanyagokból készítenek használati tárgyakat. Nem csak rituális tárgyaik, de mindennapi eszközeik is a legnagyobb gondossággal és célszerűséggel készülnek. A leggyakrabban használt fonott tartók alakja, fonástechnikája, díszítése igen változatos képet mutat. A legizgalmasabbak, leglátványosabbak azonban a tollakból készült ékszerek, fejdíszek. Ezeket a szemet gyönyörködtető tárgyakat ritkán lehet olyan közelről megcsodálni, mint amire az előadás során alkalom kínálkozik.
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. április 16. 17:30 7. Amazóniai indiánok a modern világban
A 20. század második felétől Amazónia világa jelentősen megváltozott. Alig akad már olyan rejtett zuga, ahová visszavonulhatnak a civilizáció áldásaiból nem kérő csoportok. Közlekedési útvonalak építése, fakitermelés, ültetvények, állattartás, nyersanyaglelőhelyek – számtalan ok, amiért a fehér ember behatol az őserdő korábban megközelíthetetlen részeire. Az újfajta betegségek nyomában járó orvosok, az iskolákat működtető misszionáriusok, kalandorok, kincskeresők, szenzációra vadászó filmesek és tudni vágyó kutatók után a turisták is megjelentek a területen. Természet- és indiánvédelmi parkok hálózatával próbálják útját állni a pusztulásnak és pusztításnak. Az indiánok újfajta életformát kénytelenek f??lvenni, jól-rosszul próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és egyre aktívabbak környezetük és jogaik megvédésében.
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. április 30. 17:30  Helyszín:  Budapest, Kossuth Lajos tér 12. – Néprajzi Múzeum
Időpont: lásd fentebbBelépőjegy: Felnőtt jegy: 800 Ft
Bérlet ára :4000 Ft

Fotó forrása: A.Duarte

Szerző: Herte Szabolcs

A vilagvandor.hu szerkesztőjeként igyekszem hétről-hétre, napról-napra bemutatni a világ és hazánk legérdekesebb úticéljait, utazási és programajánlatait. Kalandra fel!