A II. világháború egyik legvéresebb ütközete volt Budapest ostroma. Az óriási emberáldozatokkal járó harcok hatalmas károkat okoztak a főváros épületeiben, infrastruktúrájában. Pest és Buda összeköttetése 1945 január 18-án a Lánchíd és az Erzsébet híd felrobbantásával végleg megszűnt. A harcok elmúltával a dunai átkelést ideiglenes pontokhidak biztosították, majd 1945 áprilisában döntés született az első állandó Duna híd megépítésére. A Kossuth híd felépítésének helyét a Kossuth Lajos tér és a Batthyány-tér között jelölték ki, a parlamenttől délre.A híd terveit Mistéth Endre és Hilvert Elek készítette. A mérnökök erdetileg 10 éves éllettartamra tervezték, terhelhetősége az állandó dunai hidakhoz képest korlátozottabb volt. Szerkezete nagyobbrészt acélelemekből épült, amelynél felhasznáták a dunai hídroncsok elemeit is. A faanyagot a budai kertek fenyőiből, a dunai úszóstrandok anyagából, a romházak maradványaiból nyerték. A hidat gyors tempóban építették fel, a pillérek alapozását 1945. május 16-án kezdték, a nyolc pillért vasbeton köpeny lesüllyesztésével öt és fél hónap alatt készült el. A Kossuth-hídon 1946. január 15-én megindult a gyalogosforgalom, a járművek pedig január 18-ától kelhettek át rajta. A Szabadság, Margit, Lánchíd és Petőfi-híd újjáépítése után nélkülözhetővé vált, 1956 tavaszán lezárták, majd 1960-ban lebontották. A meder teljes kitisztítása 1963-ban ért véget. A Kossuth híd gyors megvalósítása a háború utáni újjáépítés jelentős állomása volt, emlékét a hídfők helyén emléktáblák őrzik.Épül a háború utáni Budapest első állandó hídjafotó: fortepan.huA Kossuth híd Budáról nézvefotó: fortepan.huA Kossuth híd a pesti oldalrólfotó: fortepan.huForgalom a Kossuth hídonfotó: fortepan.huA híd bontásafotó: fortepan.hu
A híd, amely életet lehelt Budapestbe
Hirdetés