Gyorskereső

Hírcsatornáink

Siófok

A Somogy megyében, a Balaton déli partján fekvõ Siófokot joggal nevezik a "Balaton fõvárosának". Több mint száz éves múltra visszatekintõ fürdõhely neve elválaszthatatlanul összeforrt a "magyar tengerrel", melynek ma is egyik legjelentõsebb üdülõhelye, idegenforgalmi központja. A város gazdag történelmi múltra tekint vissza: legkorábbi leletei a bronzkor idõszakából származnak, késõbb kelta, majd az 1. sz.-tól római uralom alatt állt. A mai Siófokot érintve haladt a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Gyõr) vezetõ útvonal, a Siónál épült római településre ma már csak a néhány fennmaradt alapfal emlékeztet. Korabeli feljegyzések szerint Galerius császár a Balaton ("Lacus Pelso") mocsarainak lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdõket irtatott.

A Sió folyót elõször 1055-ben, a tihanyi alapítólevélben említik "Fuk" néven ("Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens" -"A kis patak, amit Fuknak neveznek). A falut ugyanezen a néven, 1137-ben, mint vámhelyet említik az adózó helységek között. Források szerint a 15. sz. végén Foknak Szt. Péter és Pál tiszteletére emelt temploma volt. A törökök, - akik 1552-ben foglalják el a vidéket - hadikikötõt és erõdöt emelnek Siófokon, utóbbi a mai kórház közelében lévõ ún. "Granárium" dombján állt.
A török uralom alól felszabaduló település (1688) a veszprémi káptalan tulajdonába került. Ebben az idõben jelenik meg elõször a "Siófok" elnevezés (1790), s ekkor épült a falu elsõ fatemploma is (1693). 1705-ben II. Rákóczi Ferenc pecsétet adományozott a falunak (mely mai címerének alapjául is szolgált). A Rákóczi-szabadságharc idején a híres kuruc tábornok, Vak Bottyán ún. Sió-vonalának sarkpontja a néhai török vár helyén emelt siófoki erõsség volt. 1717-ben magyarok és horvát telepesek népesítették be. 1730 körül a neves tudós, Bél Mátyás (1684-1749) Magyarország vármegyéinek leírását adó mûvében ("Notitia comitatuum Veszprimiensis, Simighiensis .") megemlíti "Fukot", és a Sió-átjáró gázlót is. 1736-ban Szûz Mária szeplõtelen fogantatása tiszteletére felépül a település barokk stílusú plébániatemploma. Siófok fejlõdése a reformkor idején, a 19. sz.-ban elsõ felétõl kapott kapott igazi lendületet. Ebben az idõben vette kezdetét Beszédes József vízügyi mérnöktervei alapján - a Sárvíz vízrendezési munkálataihoz kapcsolódva -a Sió és a Balaton szabályozása (1816-25). Döntõ lendületet adott a további fejlõdésnek a balatoni gõzhajózás megindulása (1846), majd a déli vasút megépülése (1861). Elkészült a Sió zsilipje (1863), és a kikötõ (1864). 1865-ben mezõváros lett, országos vásárt tarthatott. 1866-ban Végh Ignác, Veszprém város nyugdíjas számvevõje a veszprémi káptalannal 12 éves fürdõjog bérleti szerzõdést kötött (õ állíttatta az elsõ fürdõkabinokat is), s még ugyanebben az évben megjelent az elsõ hirdetés is ( "Balatontavi Fürdõ Siófok" címmel) a Zala-Somogyi Közlönyben. 1878-ban a Neuschlass építésziroda tervei alapján felépül az elsõ, "Magyar Tenger" névre keresztelt svájci stílusú fürdõház. A veszprémi káptalan 1885-ben megkezdte területének felparcellázását, amely egyben a mai fürdõtelep kiépülésének megindulását is jelentette.


Az 1891-ben megalakult "Siófok Balatonfürdõ Rt."- megváltva a káptalantól a fürdõjogot - nagyszabású építkezésekbe, tájrendezésbe kezdett. Felépültek az elsõ nagy szállodák (Sió, Hullám, Központi szálló), majd 1893-ban ünnepélyes keretek között megnyílt az új fürdõtelep. A város a századfordulótól mozgalmas fürdõ-, sport-, és kulturális életének köszönhetõen a budapesti nagypolgárság, színész-és mûvészvilág kedvelt nyaralóhelye lett. A második világháborút követõen - amikor a hosszú harcok miatt súlyos károkat szenvedett - töretlenül folytatódott fejlõdése. Nemcsak üdülõi, szállodái épültek újjá, sor került a csatornázás, szennyvíztisztítás, ill. a vízmû, továbbá a partvédõ mûvek kialakítása. 1950-ben hozzácsatolták Balatonújhelyt, 1968-ban pedig Balatonkilitit. 1958-tól indult erõteljesen a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, 1962-ben szállodasor, a hatvanas évek közepétõl a lakások, kórház, kulturális központ, könyvtár épült. Az 1968-ban városi rangra emelt Siófok lett a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja. Ebben az idõben - ahogy ma is - már a Balaton talán legjelentõsebb, nagy tömegeket is befogadni képes nyaralóhelye, kitûnõ, 7 km hosszú homokos strandja, az Ezüst-és Aranypart egyre népszerûbbé tette a Nyugat-, és Kelet-európai turisták körében egyaránt.


Napjainkban Siófok változatlanul õrzi helyét Magyarország kiemelkedõ jelentõségû idegenforgalmi központjai sorában. Ebben fontos szerepet játszik a fõvároshoz való - jó közlekedéssel párosuló - közelsége, hosszan elnyúló, sekély vizû, homokos partja, és strandjai, a turizmushoz és üdüléshez kapcsolódó, magas színvonalon kiépített infrastruktúra. Kikötõje (amely téli kikötõ is) a legnagyobb a Balaton-parton: a vitorlázáshoz kapcsolódó szolgáltatásokon (vitorlás tanfolyamok, vitorlásbérlés) kívül a hajózás kedvelõinek is változatos programlehetõséget kínál (séta-, kiránduló-, zenés hajó programok). A menetrend szerinti hajójáratoknak köszönhetõen pedig a Balaton számos nevezetessége, látnivalója válik elérhetõvé - hangulatos hajóúttal egybekötve (Tihany, Fonyód, Balatonföldvár, Balatonfüred, de akár a Badacsony, Keszthely is). A horgászat szerelmesei a Balatonon kívül a Siófok-Sóstói, és a Siófok-Töreki horgásztavakon is hódolhatnak szenvedélyüknek. Utóbbi környéke védett terület, természeti látnivalóival érdemes gyalogos túrák során megismerkedni Az utóbbi évek tendenciáinak megfelelõen egyre nagyobb szerepet kap a wellnes-és konferenciaturizmus, amelynek kiszolgálását egyre több siófoki szálloda tartja elsõdleges céljának. Magas színvonalú szolgáltatásaik a vendégek speciális, ill. egyéni elvárásokhoz igazodó megoldásokkal, ill. programokkal egészülnek ki. Az aktív pihenést elõnyben részesítõk a sportolási lehetõségek széles spektrumából válogathatnak (teniszpályák, fallabda, kézi-, kosár- és strandröplabda pályák, fittnesstermek, úszás, szörf, vitorlázás, lovaglás, stb.). Siófok nagy hagyományokra visszatekintõ kulturális élete ma változatlanul élõ, eleven.


Múzeumain, galériáin (pl. Jordán, Levy, Siófok, Szilfa Galéria) csaknem egész évben programok, rendezvények sokasága várja az idelátogatókat (pl. Tavaszi fesztivál, Sió-Miss Balaton Szépségverseny, Nemzetközi Tojásfesztivál, Siófok Város Napja). Ezek közül a legjelentõsebb Pünkösdi Szezonnyitó Ünnep, az Aranykagyló Nemzetközi Folklór Fesztivál, és a Bor és Kenyér Ünnepe. Siófok szórakozóhelyeivel, könnyûzene szinte minden ágát felölelõ klubjaival, rendezvényeivel nyaranta a szórakozni vágyó fiatalok egyik fõ célpontja. A Balaton-parton kilométernyi hosszúságban sorakoznak az éttermek, pizzériák, klubok, játéktermek, bárok, üzletek. Közismert és népszerû szórakozóhelyei (Coke Club, Beach Party Café, Bacardi Music Pub, La Siesta, Captain Morgan Disco Ship) közül néhány klub országos hírû az elektronikus zene világában, így - az idén 20. születésnapját ünneplõ -Flört, vagy a Palace Dance Club. Fellépõik a hazai, és nemzetközi színtér legnevesebb elõadói, dj-i közül kerülnek ki.


További látnivalók a településen

összesen: 3 db

Szálláshelyek a településen

összesen: 19 db