A Balaton északi partján fekvõ közkedvelt üdülõhely, Révfülöp bensõséges, meghitt hangulatával, a természeti környezet festõi szépségével hívja fel magára a figyelmet. A Káli-medence déli bejáratát kijelölõ Fülöp-hegy (274 m) lábánál, a szigeti és császtai földnyelv között létrejött település õsi révhely: a Balaton északi és déli partjának távolsága ehelyütt alig 5 km-re csökken. Történetének legkorábbi emlékeit a római korból fennmaradt fal- és edénymaradványok jelentik. A honfoglalás után e terület a Kál nemzetség szállásterülete lett, melynek kihalása (955) után az Árpádok kezébe került, majd királyi birtok lett. Elsõ írásos említése 1211-bõl - a tihanyi bencés apátság birtokainak összeírásából – származik, ahol az apátság „Pilip” nevû preadiumaként (uradalmi majorjaként) szerepel.

Ebben az idõben már fontos révátkelõhely, s minden bizonnyal virágzó település, amelyet kivételes mûemlékei is tanúsítanak. A mai kikötõtõl keletre található a néhai „Fülöp” falu 13. sz-ban emelt romjait, a hazai román kor építészetének fontos emléke: hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt viszonylagos épségben fennmaradtak. Ugyancsak jelentõsek a hajdani Ecsér falu török idõkben elpusztult templomának maradványai (ma a Villa Filip tér mellett). E román kori, háromhajós, félköríves szentélyzáródású templomot Szent Kristófnak szentelték (a védõszentet ábrázoló freskója töredékesen máig fennmaradt), déli oldalához elõcsarnok, az északkeletihez sekrestye és csontkamra (ossarium) csatlakozott. Érdekessége, hogy a megemelt szentély lépcsõje elõtt megtalálták az egykori kegyúri család tagjainak sírjait. Az elõkerült faragott köveken, töredékeken kívül a fontos leletek közé tartozik az itt elõkerült hatalmas keresztelõmedence is. A templom mellett az néhai falu lakóházain kívül egy plébánosház maradványait is feltárták (a romterület ma védelem alatt áll).

középkori települést 1540-es években a portyázó törökök elpusztították, környéke csaknem kétszáz évre jórészt lakatlan területté lett. Mûveletlenül maradt földjeit, szõlõhegyeit a környezõ települések – Kõvágóörs, Szepezd - lakói mûvelték, hoztak létre virágzó szõlõkultúrát. 1752-ben a balatonrendesi Bárány-családnak köszönhetõen ismét megindult a révközlekedés. 1779-ben felépült a település új révháza, ill. átkelõje, melyrõl még az elsõ magyar nyelvû újság, a Magyar Hírmondó is megemlékezett. A 19. század végén a pusztító filoxérajárvány szinte teljesen véget vetett a prosperáló szõlõtermesztésnek, borkultúrának. Az apró falu életében a 19. sz. második felében meginduló fürdõélet hozott igazi változást. Ennek megteremtõje – más lelkes lokálpatrióták mellett - Czigány Károly ügyvéd, író, kõvágóörsi földbirtokos (1832-1893), a „Balaton kultuszának fáradhatatlan révfülöpi úttörõje” volt, akinek érdemeit a kikötõ mellett 1912-ben felállított emlékoszlop hirdeti. A század végére Révfülöp közkedvelt nyaralóhellyé vált: a Balaton-part, és a hegyoldal üres telkein a módos középosztály képviselõi - leginkább állami tisztviselõk, tanárok, tudósok, gyártulajdonosok, katonatisztek - építették fel villáikat, nyaralóikat, ill. fogtak újabb szõlõtelepítésekbe. A községben tett séták során e korabeli faverandás nyaralók közül ma is sokkal találkozhat a látogató.

1899-ben a villa- és üdülõtulajdonosok létrehozták a Révfülöpi Fürdõ és Partszépítõ Egyesületet, amelynek tevékenysége döntõen hozzájárult a település –üdülõhelyként való - felvirágzásához, ill. mai arculatának kialakulásához. A jelentõs parkosításon, fásításokon, partszegélyépítésen kívül az egyesület munkálkodásának köszönhetõ Révfülöp elsõ strandja is – az ún. Szigeti strand. 1909-ben megépült az Észak-Balatoni Vasút, 1911-tõl a település bekapcsolódott a belföldi távbeszélõ forgalomba, 1936-tól a villamos energiaszolgáltatásba. 1912-ben régi hajókikötõjét modernizálták, gõzhajók fogadására is alkalmassá tették, egyben (a kor ízlését tükrözõ) szecessziós-eklektikus stílusú hajóállomást kapott. 1922 elemi népiskolával gyarapodott. Ebben az idõben második strandján kívül újabb sétautak, parkok, teniszpályák, nívós szállodák, villák, üdülõk, vendéglõk épültek. Dinamikus fejlõdése, s az idegenforgalom növekedése nyomán Révfülöp, - mely a 18. sz. óta közigazgatásilag Kõvágóörs hegyközsége volt - 1933-ban üdülõhelyi rangot kapott, 1943-tól pedig önálló község lett.

A 2. világháborút pusztítás nélkül vészelte át a település. Az 1950-es években a villákat államosították, vállalati üdülõkké, közintézmények székhelyévé alakították. Az évtized végén elhanyagolt, romossá lett strandjait felújították, az 1960-as évektõl újra jelentõsen fellendült idegenforgalma, 1969-tõl kiemelt üdülõhely. Révfülöpön ma két, minden igényt kielégítõ tóparti strand – a Szigeti strand (az Európa sétánnyal), és a Császtai strand – várja a nyaralókat, fürdõzni, pihenni vágyókat. A nagyközség központja ma is a forgalmas kikötõ, ill. környéke, melyet a hangulatos, a századelõn épült, eklektikus stílusú épületeken kívül üzletsor, pecsenyesütõk, borozók öveznek. A közeli, díszburkolattal ellátott Halász utcában található a (Pelényi Gyula tervei alapján újjáépült) Közösségi Ház, mely a nagyszerû Honismereti Gyûjteményen (hely- és fürdõtörténeti kiállítás) kívül könyvtárnak, és a Tóparti Galériának is helyet ad. Az épület mellett felállított bronz ivókút, a "Békakirály" Raffai Béla szobrászmûvész alkotása. Ugyanitt áll a század elején, szecessziós stílusban emelt Kaszinó épülete, falán Az új, impozáns kialakítású Evangélikus Oktatási Központ nemcsak kulturális rendezvények helyszíne, hanem konferenciaturizmust erõsíti. Újonnan épült nevezetesség a Millenniumi kilátó is, ahonnan bárki gyönyörködhet abban a páratlan panorámában, amelyrõl a neves földrajztudós, Cholnoky Jenõ is megemlékezett: "a révfülöpi Fülöp-hegyrõl nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, hát ilyet alig találunk a világon.".

A Fülöp-hegy déli lejtõinek történelmi szõlõterülete mára sajnos alig egytizedére (11,5 hektárra) csökkent. A környék, elsõsorban a közeli Káli-medence (lásd még: ›Balaton-felvidéki Nemzeti Park) kiváló túralehetõségekkel, ritka természeti látnivalók („kõtengerek”, krátertavak, források stb.) sokaságával várja a látogatót. A nyári szezon gazdag kulturális programkínálatából feltétlen említést érdemel a túlparton fekvõ Balatonboglár önkormányzatával, ill. a MAHART Balatoni Hajózási Kft-vel közösen rendezett - Aranyhíd Barátság Fesztivál, a július végi nemzetközi Révfülöp-Balatonboglár Balatonátúszó Verseny, és a kapcsolódó Villa Filip Napok rendezvénysorozata, vagy az evangélikus templom nyári koncertsorozata.