A Szentgotthárdtól 17 km-re északra, a Zala (Szala)-patak partján fekvõ Õriszentpéter az „Õrség székvárosa". Kialakulásában meghatározó szerepe volt földrajzi fekvésének: a több jelentõs útvonal találkozásánál fekvõ település már a rómaiak idején a Zala fontos átkelõhelye. A honfoglalás után a gyepûvidék központja, szerkezete máig õrzi az archaikus, nagycsaládos szeres településformát. A folyóvölgy hét dombjára épült szerek (Városszer, Alszer, Baksaszer, Kovácsszer, Égésszer, Galambosszer, Keserûszer, Templomszer, Siskaszer) közül néhány máig régi, õrálló családok neveit õrzi. A települést elõször IV. László szabadalom-levele említi, mint a „zalafõ õrök” lakóhelyét, további középkori okmányokban „Scenpeter” (1364), ill. „Ewryzenthpeter” (1497) néven szerepel. A Templomszeren 1230 k. emelték Szt. Péternek szentelt plébániatemplomát (gótikus, belsõ festése 17. sz-i), amelyet a 14.-15. sz-ban már bõvítettek. A 16. sz.-ban megerõsítették, kettõs palánkkal és hatalmas vizesárokkal vettek körül. Itt volt az Õrség legfõbb elöljárója, a tizennyolc község által választott õrnagy, ill. a tizenkét esküdt székhelye.

A korszak végvári harcai idején váras helyként („castellum”) szerepe felértékelõdött. Feltehetõen Kanizsa várának eleste után (1600) azonban török hódoltsági területté lett, erõdítménye az 1663-64-es háború alatt elpusztult. Az erõdtemplom közelében középkori téglaégetõ (15. sz.) maradványait tárták fel, ahol a várfalépítéshez szükséges téglákat készítették (helyreállított maradványai mûemlékként látogathatók). Ugyancsak a templomszeren emelték másik jelentõs mûemlékét, a késõbarokk református templomot (1790 k.). A kertjében álló emlékoszlopot az 1950-es években kitelepítettek áldozatok emlékezetére állította az Õrség népe (2006, id. és ifj. Palatkás József munkája).

Õriszentpéter 1524-tõl a Batthyány-család birtoka, s az Õrség más településeihez hasonlóan fokozatosan elvesztette kiváltságait. A 19. sz. elején mezõvárosi rangot kapott, jelentõsek voltak marhavásárai, kisebb szövõ-és téglagyára is mûködött. Napjainkban változatlanul a vidék közigazgatási központja, 2005-ben elnyerte a városi rangot. Kiépült infrastruktúrája magas színvonalon szolgálja ki az Õrségbe érkezõ turisták, pihenni vágyók igényeit (vendégházak, éttermek, Õrségi TeleHáz idegenforgalmi információs központ, ill. e-Magyarország pont, Harmatfû Természetvédelmi Oktatóközpont). Õriszentpéter, ill. az Õrség meglepõen gazdag és színes mûvészeti-kulturális életérõl tanúskodnak az évrõl évre hagyományosan megrendezett programok, így a „Virágzás Napjai” (színházi és filmbemutatók, kiállítások, szellemtudományi, mûvészettörténeti, pedagógiai, ökológiai elõadások valamint zenei programok), ill. a tíznapos „Hétrétország” fesztivál (színházi, könnyû-és komolyzenei, irodalmi események). Minden év júniusának utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a városban a hagyományos Õrségi Vásár. Október elején a „Természetesen,Õrség” elnevezésû bio- kiállítást és vásár, valamint a Nemzetközi Tökfesztivál várja az érdeklõdõket.

További látnivalók:

Szikszai Edit Helytörténeti Gyujtemény (Muvelodési Ház, alapítva: 1985, történeti és néprajzi kiállítás)
kódisállásos lakóház (19. sz.)
népi boronafalas lakóház, gazdasági épület, és boronapajta