A mai Hévíz tulajdonképpen két középkori eredetû település, az Árpád-kori Egregy (elsõ írásos említése: 1266), és Hévízszentandrás (elsõ írásos említése: 1328) egyesítésével jött létre (1946), városi rangját 1992-ben kapta. Látnivalói közül elsõ helyen említendõ a szõlõdombokkal övezett Egregy temetõjében álló r.k. templom (13. sz., átalakítva, 1731), amely a magyar román kori építészet kiemelkedõ jelentõségû emlékei közé tartozik. Egregyrõl szólva feltétlen említést érdemel az egykor önálló (Hévíz központjától alig másfél kilométerre fekvõ) község római idõkig visszanyúló szõlõtermelése, borászata. Szõlõsorok között húzódó, meghitt hangulatú pincesora magyaros ételekkel, tüzes helyi borokkal várja az erre látogatókat. A város további látnivalói közé tartozik a tavat övezõ (a sajátos helyi mikroklíma létrejöttében is nagy szerepet játszó) védett láperdõ, ill. a délszaki hangulatú, virágokkal díszes Schulhof Vilmos sétány. A nyári idõszakban késõ estig nyüzsgõ, az utcákat, vendéglátóhelyeket megtöltõ tömeg tovább hangsúlyozza a városka egyedi, a Mediterráneumot idézõ miliõjét.
A nyári idõszakban késõ estig nyüzsgõ, az utcákat, vendéglátóhelyeket megtöltõ tömeg tovább hangsúlyozza a városka egyedi, a Mediterráneumot idézõ miliõjét.
A nyári idõszakban késõ estig nyüzsgõ, az utcákat, vendéglátóhelyeket megtöltõ tömeg tovább hangsúlyozza a városka egyedi, a Mediterráneumot idézõ miliõjét.
