| Tweet |
|
Idén januártól már a nagyközönség számára is látogatható a teljes felújításon átesett Veli Bej fürdő (korábbi nevén Császár fürdő), amelyet 1574-ben építetett Szokullu Musztafa pasa Budán . A teljes műemléki rekonstrukcióval helyreállított fürdőt az Irgalmasrend üzemelteti. A fürdő rendelkezik finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és élményzuhannyal, a fürdőzés fáradalmait a fürdőcsarnokot kerengőszerűen körülvevő, üveggel fedett széles folyosón elhelyezett pihenőágyakon pihenhetjük ki... |
|
|||
A terápiás részlegben gyógyúszómedence, Kneipp-taposó és súlyfürdő, jacuzzi, vízsugarakkal masszírozó tangentor- és hidroxeur-kádak is igénybe vehetők, ez utóbbiak térítés ellenében és csupán a délutáni időszakban, ez a részleg addig a beutalóval érkezők gyógyítását szolgálja.
cím: 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 7.
látogatási idő: A Veli Bej fürdő 9-12 óráig, illetve 15-21 óráig látogatható.
belépőjegy: 2000 Ft
A fürdő története
A mai Császár Fürdő török részét a hódoltság korában Veli bej fürdő néven ismerték, eredeti nevét Evlia Cselebi is említi. A Víziváros falain kívül, a középkori Felhévíz területén álló, magányos épület építtetője 1570-ben Szokullu Musztafa pasa volt. Az 1686-os visszafoglalás során a fürdő épségben maradt. Kőből épült kupolás épületét 1726-ban Fischer von Erlach rajzban is megörökítette. Előcsarnoka ebben az időben már elpusztult. A 18. század elején már Kayser Badnak, azaz Császár Fürdőnek nevezték.
A fürdő a 18. század a Voyta, később a Marczibányi család tulajdona lett, ezt követően az irgalmas rendiek birtokába került. A megmaradt török kori épületmagot több ízben hozzáépítésekkel bővítették. Az 1841-1848 között, Hild József tervei nyomán kialakított épületegyüttes a mostanában lezajlott rekonstrukciós munkák következtében jelentősen megváltozott. A munkálatok tervezője Virág Csaba kétszeres Ybl-díjas építész, akivel az építkezés körülményeiről beszélgettünk.
A török kori fürdőt valójában nem a névadó Veli bej, hanem Szokollu Musztafa pasa építtette, a legújabb kutatások szerint 1574-ben. A fürdő nevét több korabeli forrás, többek között a híres utazó, Evlia Cselebi is megemlíti. A török hódoltság korának építőmesterei jó munkát végeztek, hiszen annak ellenére maradt ránk csodálatos épségben a fürdő, hogy egy forró vizes mocsárra került. Az épület alapjait 60-80 centiméter átmérőjű cölöpök alkotják, a fal 40 x 40 centiméteres tartó falváz köré falazott faragott kőfal. A XVIII. századra a fürdő előcsarnoka már elpusztult, centrális, négyzet alakú magja azonban épen megmaradt.
forrás: epiteszforum.hu
További programok |
További hírek |
Nonprofit ajánló |