A zalai dombok festõi lankái között, Keszthely közelében fekvõ kis település, Kehidakustány napjainkban gyógy-és élményfürdõjének köszönheti hírét, népszerûségét. A település nem csak a gyönyörû természeti környezetre, de gazdag történelmi múltjára is joggal büszke lehet. A legkorábbi, Barátsziget területén feltárt településnyomok a bronzkor végérõl (Kr. e. 14.-7. sz. századból származnak, a Kr.e. 4.-3. sz-ban kelták, majd a rómaiak telepedtek le a vidéken. Az 5-10. sz. között a népvándorlás hullámaival érkezõ népek, a hunok, az avarok, végül a 900 körül a Dunántúlt megszálló, honfoglaló magyarok fennhatósága alá kerül a vidék. A mai település valójában három, korábban önálló faluból (Kehida, Kustány és Barátsziget) alakult ki. Kustány elsõ okleveles említése 1181-bõl származik ("Kustány (Custan) fia Ambrus").

Késõbb részben királyi, részben nemesi birtok, a 15. sz.-ban században több - különbözõ birtokosokhoz tartozó - falura oszlik ( Egyházas- és Felsõ-, és Alsókustány). Önállóságát 1977-ben, Kehidával történt összevonással veszítette el. A Kehidától északra fekvõ Barátszigetet a középkorban az örvényesi pálosok, majd a Hagymássy család birtokolta, Kehidával 1939-ben egyesítették. A három falu közül a legjelentõsebb Kehida, amely már az Árpád-korban Zala egyik központja, a megye nemeseinek gyülekezõ-ill. tanácskozóhelye. Elsõ írásos említése 1232-bõl származik ("in ponte Ketud"). A falu a 13. sz. végéig a Koppányi család, majd a Kõszegi László birtoka. Tõle 1319-ben Károly Róbert elkobozza, s a Kanizsai családnak adományozza.
A 16. sz.-ban a Háshágyiak tulajdona lett, 1544-ben õk alakították át az udvarházat jól védhetõ, fallal, sánccal övezett várrá. Erõdítményükbe a Szent Péternek szentelt kehidai templomot is beépítették. A törökök a várat 1588-ban, egy bosszúhadjáratuk során lerombolták, ekkor a vidék hosszú idõre elnéptelenedett. 1681-tõl a Hertelendy-család a falu birtokosa. A lakosság visszatelepítését megkezdõ Hertelendy Gábor, a "második falualapító" építtette az új (Gyümölcsoltó Boldogasszony-) plébániatemplomot (barokk, 1747-1755), és a családi kastélyt. Lányát, Hertelendy Annát, 1757-ben vette feleségül a kisnemesi származású Deák Gábor, megalapozva ezzel a Deák-család anyagi biztonságát, társadalmi felemelkedését. 1808-1854-ig a falu lakója, késõbb földesura volt a család legnevezetesebb tagja, Deák Ferenc - a "Haza bölcse", az elsõ független magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés létrehozója. Otthona volt Kehidakustány nevezetes mûemléke, a földszintes, L -alaprajzú Deák-kúria (késõ barokk, 1770 k.) volt, melyet még a Hertelendy-család építtetett az egykori vár helyén. Gyönyörû másfél hektáros parkjában emlékkõ jelzi annak a hatalmas (2,35 m törzskerületû) juharfának a helyét, melynek koronája alatt Deák Ferenc kedvenc "hûselõje" volt. (Az épületben 2004-ben a politikus életét, munkásságát, hagyatékának darabjait bemutató .emlékkiállítás nyílt).

Az l980-as évek elején kezdõdött, majd az l990-es években vett újabb lendületet a termálfürdõ építése, amely ma Kehidakustány legfõbb turisztikai vonzerejét jelenti A fürdõ mai formáját magántõke bevonásával, a 2000-es évek elején alakították ki, fejlesztése azóta is töretlenüll folytatódik. Az idegenforgalom, és turizmus jelentõsége meghatározó a település fejlõdése szempontjából: Kehidakustány új épületekkel, utcákkal, utakkal, a település látogatóit kiszolgáló panziókkal, apartmanházakkal, éttermekkel gyarapodik, egyre bõvülnek a turizmushoz kapcsolódó különféle szolgáltatások is. Környéke az üdülés, túrázás, kikapcsolódás további lehetõségeit kínálja az idelátogatók számára (így a közeli Balaton strandjai, Hévíz, Keszthely, ill. a Keszthelyi-hegység, Tapolca, a Badacsony látnivalói, Szigliget, Sümeg vára, stb.).

Látnivalók:

• Kehida: temetõkápolna (román stílusú, 13. sz, felújítva: 1719-ben a Deák-család sírboltjaként)

• Kustány: r.kat. fa harangláb (18. sz.),

• templomrom Deák Ferenc mellszobra (1928, Zala György alkotása, felállítva a kúria elõtt)