A Balaton északi partján, Balatonfüred mellett található község a Veszprémmel összeköttetést teremtõ, festõi szépségû Nosztori-völgy bejáratánál fekszik. Hírnevét elsõsorban a szõlõmûvelésnek köszönheti, amely lakóinak a középkortól fõ megélhetési forrása volt. Napjainkban is a Balatonfüred-Csopaki borvidék egyik központja. Az ásatások tanúsága szerint már a római idõkben lakott volt, amelynek beszédes bizonyítékai a Kõkoporsó-dûlõben feltárt korabeli pincék, a kõfaragványok alapján igencsak fényûzõ villák maradványai. Leletek tanúsága szerint késõbb kelták, majd avarok telepedtek le Csopak környékén.

Egyes kutatók szerint nevét Árpád fejedelem egyik vitézétõl, Sopoktól nyerte, aki adományként kapta ezt a földet. Elsõ írásos említése 1211-bõl származik. A 15. sz.-ban Mátyás király kedvelt diplomatája, Vetési Albert veszprémi püspök birtoka. A török hódoltság idején elnéptelenedõ falu a 18. sz-ban a Szerémségbõl, ill. Szeben megyébõl érkezõkkel települt újra. Az 1750-es években létrejött a csopaki hegyközség, a hagyományos szõlõtermesztésen kívül leginkább a malomipara vált jelentõssé. A 18.-19. sz.-ban épültek a Nosztori-völgy forrásai által táplált Séd-patak vízimalmai. Ezek utolsó hírmondója az 1860 k. épült Plul-féle malom (ipari mûemlék, benne malomipari kiállítás), vagy a néhai Nedo-vízimalomból átalakított Malom csárda. A 19. sz.-ban Csopak egyre kedveltebb pihenõhely, melyet a pazar nyaralókon (pl. angolkisasszonyoké Kövesden) kívül az ekkor emelt klasszicista kúriák is jeleznek. A korszak kiemelkedõ mûemléke a tudós és borásznak is kiváló veszprémi püspök, Ranolder János neogótikus stílusban épült villája (1860), melynek fa-és cserjeritkaságokat rejtõ hatalmas parkja ma természetvédelmi terület.

Csopaki nyaralójában dolgozott 1892-1920 között Lóczy Lajos, a korszak kimagasló földrajztudósa hatalmas vállalkozásán, a Balaton tudományos kutatása c. munkáján. A csopaki szõlõket is kipusztító filoxérajárvány (1890) után honosították meg az azóta híressé lett olaszrizlingfajtát. 1940-ben hozzácsatolták a vele jórészt egybeépült Balatonkövesdet. Csopak fontosabb mûemlékei közé tartozik Szt. Miklós-templomrom (Kövesd falu egykori temploma, 14. sz.), a copf stílusú református templom (1800 k.). A 15. sz-ban emelt, s a 18. sz-ban barokk stílusban átépített Szt. István-templom 1830-ban villámcsapás nyomán leégett. Fennmaradt harangtornya a falu központjában álló Csopak jelképének számító - Csonkatorony (benne helytörténeti kiállítás). Újkeletû nevezetességei közül a Szent István Király római katolikus templom (1985) modernista felfogásban épült. A strand bejáratánál látható István és Gizella-díszkutat 1996-ban, a királyi pár házasságkötésének milleniuma alkalmából állíttatta Csopak önkormányzata.

További látnivalók:

Népi lakóházak, présházak (19. sz.)
Budai-villa (klasszicista, 1820 k.)
Szent József-forrás (1934)