A Balaton északi partján fekvõ Balatongyörök a Keszthelyi- és a Szigligeti-öböl által közrefogott, félszigetszerû földnyúlványon helyezkedik el. Nyugaton Vonyarcvasheggyel, észak felõl Balatonedericcsel határos. A község zárja azt a gyakorlatilag egybefüggõ településövezetet, amely Keszthelytõl indulva, Gyenesdiást és Vonyarcvashegyet is magába foglalva keretezi a Keszthelyi-öböl északnyugati partját. A Keszthelyi-hegység délies, mészköves lejtõi, a sok napfény, a Balaton víztükre valósággal mediterrán hangulatot kölcsönöz e vidéknek. Sajátos hangulatát a táj szépségén, a hegyoldalakról elénk táruló nagyszerû panorámán kívül a környék változatos és gazdag természeti értékei, látnivalói adják.

A község határa már a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik: a cseres tölgyeseket helyenként telepített feketefenyvesek váltják fel, a dolomitfelszíneket jellemzõen sziklagyepek, karszt-, ill. - õsszel csodás látványt nyújtó - cserszömörcés bokorerdõk borítják. E növénytársulásokon kívül ugyancsak kiemelik a terület délszaki karakterét az itt fellelhetõ, egyébként mediterrán tájakra jellemzõ védett növények (kosborfélék, kakukkfû, szurokfû). Sok Balaton-parti településhez hasonlóan Balatongyörök múltja is a legrégebbi, történelem elõtti idõkig nyúlik vissza. A neolitikum (újkõkor) idõszakában az északnyugatról bevándorló vonaldíszes kultúra népe lakta a tó feletti hegyoldalakat.

A Kr. e. 3.-1. évezredben bronzkori kultúrák népei, majd az illírek, és kelták hajtották uralmuk alá a Balaton-felvidék térségét. Idõszámításunk kezdetén a római hadsereg a Balaton-felvidék õsi útvonalát (Zalaapáti-Egregy-Lesencetomaj-Nagyvázsony-Várpalota) felhasználva nyomult be erre a területre. A rómaiak korának helyi nevezetessége a Balaton-part feletti Szépkilátó tövében feltárt római telep és fürdõ (3. sz.). A népvándorlás idõszaka, ill. a honfoglalás után a középkori falu a néhai római településen épült. Györököt az almádi (ma Monostorapáti határában az Apáti-hegy) bencés monostor alapítólevelében (1121) említik elõször. (Az almádi monostort megalapító és a fenntartásáról gondoskodó Atyusz nemzetség tagjainak okleveleiben a Balaton-felvidéki szõlõmûvelõ településeknek egész sora szerepel). Györök elnevezését feltehetõen - az alapítólevélben ugyancsak megemlített - Szigliget birtokosának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevû fiáról kapta. A törökök 1540-es évek végén indítottak elõször nagyobb támadásokat a Balaton mentén. E viszontagságos periódust, a hódoltság, a végvári harcok idõszakát többé-kevésbé épségben vészelte át a település.

1696-ban "Meszes Györök" néven említik, mivel ebben az idõben a helybéliek megélhetését a halászat mellett elsõsorban a mészégetés biztosította. A Szépkilátó aljában századokig a domonkos rendiek kolostora állt - innen a magaslat korábbi elnevezése: Kápolna-domb. Épülete a 18. sz. végén (miután a szerzetesrendeket II. József császár 1782-ben rendelettel feloszlatta) pusztulásnak indult, köveit végül a környék lakossága a becehegyi présházak, pincék építéséhez elhordta. 1734-tol a falu Festetics Kristóf tulajdonába került, s két évszázadig a család birtokolja. Az apró település életében a 20. sz. elején az északi vasútvonal megépítése (1902), s ezzel párhuzamosan a balatoni fürdõélet fellendülése hozott gyökeres fordulatot, ill. indított el nagyszabású fejlõdést. A falu nevét Meszesgyörökrõl 1902-ben változtatták Balatongyörökre. A fürdõvendégek számának növekedése tette szükségessé az elsõ strand megépítését (1907), melyhez területet - tulajdonjogának megtartása mellett - Festetics (II.) Tasziló gróf biztosított. A strandot az 1910-es években parkosították, többek között ekkor telepítették azt a nagyszerû platánsort is, mely máig a parti sétány legnagyszerûbb díszeként szolgál.

A valaha csupán egyetlen Balaton-parti utcából álló település a század elsõ évtizedeiben jelentõs változáson ment keresztül: új utcák, nyaralók, üdülõházak és szállók épültek, kialakult a villasor, amely ma is a község idegenforgalmi központja. A fürdõtelepet 1920-ban üdülõhellyé nyilvánították, 1932-ben a strand mellett móló épült. A múlt században a hazai kultúra, közélet számos neves alakja élt, vagy töltötte nyarait Balatongyörökön, így Bertha Bulcsú, és Jankovics Ferenc író, a neves Afrika-vadász, Széchenyi Zsigmond, Csont Ferenc festõmûvész, Kenessey Jenõ zeneszerzõ. A 2. világháború után, az 1960-as évektõl az ismét fellendülõ balatoni turizmussal Balatongyörök fejlõdésében is újabb fejezet kezdõdött. Napjainkra a hazai, és külföldi vendégek körében egyaránt kedvelt üdülõhellyé lett, lakóinak megélhetését elsõsorban az idegenforgalom biztosítja. 1990-ben a község elnyerte az Európa legszebb falvainak járó "A legszebb virágos falu" (Prix d'Honneur) címet.

Látnivalói közül legnevezetesebb a 71-es út mellett található, Szigligeti-öböl felett emelkedõ Szépkilátó (140 m), ahonnan a Balaton, a várral koronázott Szigliget, és a környezõ tanúhegyek (Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Badacsony) csodálatos panorámája tárul a látogató szeme elé. Az egykori Kápolna-domb mai nevét Eötvös Károlytól kapta, aki 1855-ben járt itt, s fedezte fel a táj kivételes szépségét. Gyakran átkocsizott ide Keszthelyrõl Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, az angol királyi családból származó Lady Mary Douglas Hamilton (1850-1922) hercegnõ is - emlékét a Szépkilátó feketefenyõi õrzik, melyeket õ ültetett. A domb aljában 1938-ban a 2. századból származó római villa, és a hozzá tartozó fürdõ maradványait tárták föl. A 11 m x 15 m alapterületû fürdõ öt helyiséggel rendelkezett, vízellátását a közelben fakadó, ma is élõ Római- (késõbb Kápolna-) forrás biztosította. (A forrást és környékét a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület 2001-ben felújította).

A nyugaton a Szent Mihály domb tetején emelkedik a Szent Mihály arkangyalnak szentelt róm. kat. templom, amely 1831-1833 között épült klasszicista stílusban (1892-ben renoválták). A mögötte található öregtemetõ számos népi sírkövet õriz. Egyedi értéket képviselnek a falu 19. sz-ban épült oromfalas lakóházai. Velük egyidõsek, s ugyancsak a népi építészet remekei a szõlõtermelésrõl híres Becehegy mûemlék jellegû, stukkódíszes présházai, borospincéi. Balatongyörök fekvésének köszönhetõen bõséggel szolgál közeli-távoli természeti látnivalókkal is:ezek közé tartozik a község határában található Szobakõ-barlang, Büdöskút-puszta 48 hektáros arborétuma, ill. a közeli Keszthelyi-hegység, és Déli-Bakony túra-és bicikliutakon, tanösvényeken könnyen megközelíthetõ szép kirándulóhelyei.

Balatongyörök nyaranta a pihenés, kikapcsolódás változatos lehetõségeit nyújtja az idelátogatók számára. A nagyszerû adottságokkal rendelkezõ strandon játszótér, gyermekmedence, csúszda, gyermekanimáció, tenisz-, és röplabdapálya várja a fürdõzõket, akiknek lehetõsége van szörf-, csónak-, vízibicikli-kölcsönzésre is. Ugyanitt szervezett szörf-, és vitorlásoktatás is folyik, nyár elején pedig - immár hagyományosan - nemzetközi szörfbajnokság kerül megrendezésre. A község igen hosszú, horgászásra ideális partszakasszal bír, melynek feltételeit még kedvezõbbé teszi 99 férõhelyes csónakkikötõje. Balatongyörök a legkülönfélébb igényeket kiszolgáló, színvonalas szálláshelyekel várja az üdülni, kikapcsolódni vágyókat. Három szállodája három csillagos besorolású (egyikük azonban szolgáltatásait tekintve megfelel a négy csillagos minõsítésnek), ezen kívül öt elsõ osztályú panzió, három különbözõ színvonalú kemping, két összkomfortos ifjúsági szálláshely, számos apartmanház, üdülõ, vendégház, és több mint háromszáz kiadó szoba, továbbá tizenöt étterem, büfé, falatozó áll a vendégek rendelkezésére.