A Külsõ-Somogyban, a Balaton déli partján fekvõ Balatonföldvár a tópart egyik legrendezettebb, parkokkal és virágokkal díszített üdülõhelye. Nevét (1900-ig Földvár) kora vaskori, kelták által emelt földváráról kapta (Kr. e. 4. sz.). A nagyjából háromszög alaprajzú erõsséget a Balaton felõl (északról) a magaspart, délrõl hatalmas mesterséges földsánc védte (a közel 10 m magas és 200 m hosszú sánc jelentõs része még ma is viszonylag épségben áll).

A honfoglalás után a magyarok a régi római út vonala mentén népesítették be a vidéket, az államalapítás idején három falu - Földvár, Gyugy és Kõröshegy - telepedett a Körös-folyó hosszan elnyúló, mocsaras völgyében. Földvár elsõ írásos említése 1389-bõl származik. Közelében, - a mai Kereki község mellett - épült fel a Tihany-Szántód révtõl Szlavóniába vezetõ út védelmére Fejérkõ vára (1543-ban elpusztult, fennmaradt romjai ma is láthatók). Kõröshegy, amely már a középkorban is jelentõs település, a török idõkben is megtartotta városi kiváltságait. A vidék a 17. sz. végétõl a Széchenyi-család birtokainak része, jórészt lakatlan terület, amely "Földvár-puszta" néven szerepel 18.-19. sz-i térképeken.

Balatonföldvár "alapítója", Széchenyi Dénes 1872-ben határozott úgy (többek között a család háziorvosa, dr. Korányi Frigyes belgyógyász professzor rábeszélésére) hogy e szép fekvésû, csodás panorámát kínáló területen fürdõtelepet létesít. Elképzelései megvalósításában nagy segítségére volt fia, Imre, Somogy akkori fõispánja is. Az üdülõhely, ill. környezetének kialakítása tudatos tervezés eredménye: a parkos területek - 1870-es években megkezdett - kialakítása Schilhán József fõkertész érdeme, az építkezések irányítása Spúr István uradalmi mérnök nevéhez fûzõdik (ez utóbbi késõbb a Balatoni Intézõbizottság elsõ elnöke lett). A partmenti telkek felparcellázását (1894) követõen felépült Földvár elsõ szállodája (1895), a Millenium évében (1896) pedig sor került a fürdõtelep ünnepélyes megnyitására. Széchenyi család fõ célja az elsõ hét tóparti villa megépítésével mindenekelõtt a példaadás volt: nem csupán arra törekedtek, hogy megismertessék kortársaikkal a Balaton , ill. Földvár szépségeit, hanem ösztönözni is kívánták a korabeli arisztokráciát, hogy ne külföldön, hanem itthon nyaraljanak.

1904-ben Kvassay Jenõ irányításával kezdõdött építése, ekkor alakították ki a mederkotrásból nyert anyagból az ún. Galamb-szigetet is. 1907-ben megépült a nyugati mólóra vezetõ, 102 méter hosszú, többtámaszú vasbeton gyaloghíd (ipartörténeti emlék), tervezõje Zielinski Szilárd, a vasbetonépítészet hazai meghonosítója volt. Nevezetességnek számít a kikötõben álló -eredetileg kaszinónak épült - Balaton Klub (1903), amely egyike az ország elsõ vasbeton szerkezetû épületeinek. Balatonföldvár csupán 1950-ben vált külön Kõröshegytõl, s lett közigazgatásilag önálló község, Az elkövetkezõ évtizedekben népszerû üdölõhellyé, kistérségi központtá fejlõdött, 1992-ben városi rangot kapott. Ebben fontos szerepet játszik természeti környezetének szépsége: a vasútállomásról turistautak vezetnek a Gönnye-tetõre, a Nagyasszonyi-erdõbe, a lösz Magaspart tetején futó Kelta sétányról, és a piros turistajelzésen megközelíthetõ Lucs-tetõrõl a Balaton, a Tihanyi-félsziget, valamint a somogyi dombvidék páratlan panorámájában gyönyörködhetünk. Ugyanakkor - híven hagyományaihoz- Balatonföldvárt parkokkal, ligetekkel, sétányokkal kialakított, rendezett városképe is kiemeli a balatonparti települések közül. A virágosításban, tisztaságban, és rendezettségben elért eredményei elismeréseként 1994-ben Európa-díjat nyert, majd a következõ évben a 'Virágos Magyarországért' pályázaton kapott elsõ helyezést. Különleges hangulatával ma is egyedi látványosságnak számít a Kvassay-sétány kettõs platánsora, a Spur utca jegenyesora, az állomás elõtti vérlevelû juhar fasor, ill. a település nagy kiterjedésû (22 ha) parkerdõje. A szállodák, panziók, apartmanok, kempingben, és egyéb szálláshelyek mellett éttermek, cukrászdák, büfék, üzletek, ill. bevásárlóközpont szolgálja a turisták kényelmét. Balatonföldváron az évrõl évre megrendezett kulturális és szórakoztató rendezvények teszik még tartalmasabbá az egyébként is mozgalmas nyári idõszakot: június közepén a Földvár Fesztivál jelzi a szezon kezdetét, amelyet a hónap második felében a Földvári Napok komolyzenei, konferencia-, és hangverseny-sorozata követ. A jelentõs események közé tartozik a nagy hagyományokkal rendelkezõ, nemzetközi Balatoni Folklórtalálkozó (július vége), az augusztusi Szent István Napi Fesztivál (Magyar-Bajor Találkozó), valamint szeptember közepén a századforduló híres földvári szüreteinek hangulatát felelevenítõ Civil Fesztivál. A környék látnivalói kiváló lehetõséget nyújtanak tartalmas kirándulások szervezésére: a szántódi révvel könnyen megközelíthetõ Tihany, a közeli Kereki község mellett állnak Fejérkõ várának romjai, Kõröshegy 15. sz-i, gótikus temploma pedig egyebek mellett a nyaranta rendezett hangversenyekrõl nevezetes.