A Balaton-felvidék a Bakonynak a veszprém-nagyvázsonyi törésvonaltól a Balaton északi partjáig terjedõ tájrészlete, melyet keleten a Séd völgye, nyugaton a Tapolcai-medence határol. Változatos tájainak különleges hangulatával, szubmediterrán éghajlatával és növényzetével, egyedülálló természeti, valamint kultúrtörténeti örökségével hazánk legszebb régiói közé tartozik. Része a Balaton gyöngyszemeként emlegetett Tihanyi-félsziget, a lankás hegyhátak vonulatai között meghúzódó, festõi Káli-, Pécselyi-, Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, de szervesen kapcsolódik a Balaton-felvidékhez, mint régióhoz a Déli-Bakony, a Badacsony és az impozáns tanúhegyekkel tûzdelt Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység ("Keszthelyi-riviéra"), valamint a Kis-Balaton érintetlen vadvizei, egyedülálló madárrezervátuma.

A földtani, geológiai képzõdményeik, különleges növény-és állatviláguk révén már korábban tájvédelmi körzetekké nyilvánított területek 1997-ben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásával kaptak egységes védettséget. A Balaton-felvidék a Bakonynak a veszprém-nagyvázsonyi törésvonaltól a Balaton északi partjáig terjedõ tájrészlete, melyet keleten a Séd völgye, nyugaton a Tapolcai-medence határol. Változatos tájainak különleges hangulatával, szubmediterrán éghajlatával és növényzetével, egyedülálló természeti, valamint kultúrtörténeti örökségével hazánk legszebb régiói közé tartozik.

Része a Balaton gyöngyszemeként emlegetett Tihanyi-félsziget, a lankás hegyhátak vonulatai között meghúzódó, festõi Káli-, Pécselyi-, Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, de szervesen kapcsolódik a Balaton-felvidékhez, mint régióhoz a Déli-Bakony, a Badacsony és az impozáns tanúhegyekkel tûzdelt Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység ("Keszthelyi-riviéra"), valamint a Kis-Balaton érintetlen vadvizei, egyedülálló madárrezervátuma. A földtani, geológiai képzõdményeik, különleges növény-és állatviláguk révén már korábban tájvédelmi körzetekké nyilvánított területek 1997-ben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásával kaptak egységes védettséget.

E rendhagyó tájképi környezetet tovább gazdagítja a történelmi, kultúrtrténeti emlékek sokasága: a régmúltat idézõ, romjaikban is megkapó várak (Nagyvázsony, Csobánc, Zádor-vár, Sümeg, Rezi, Tátika, Somló-vár, Szigliget), régi templomok (Felsõörs, Egregy, Zalavár), a nagyhírû történelmi borvidékek (Alsóors, Csopak, Badacsony, Somló) évszázados présházai, vagy épp az egyes települések - Keszthely, Balatonfüred, Szigliget - barokk és klasszicista lakóépületei, kúriái, villái, foúri kastélyai.

Tihanyi-félsziget

Tihanyi-félsziget hírnevét elsõsorban a különleges fekvésû és hangulatú, varázslatos szépségû tájnak, történelmi emlékeinek köszönheti hírnevét, noha sajátos kialakulása, földtani, természeti kincsei, különlegességei külön-külön is kitüntetett figyelemre érdemesek. A Balatonba észak felõl benyúló, 5 km hosszú Tihanyi-félsziget a középkorban még sziget volt, a tó vízszintjének csökkenésével nyerte el mai képét. Kialakulásában jelentõs szerepet játszott a Pannon-tenger visszahúzódását követõ bazaltvulkánosság (geológiai harmadkor vége), ennek középpontja a mai Külsõ-tó helyén volt, melyet ma különálló hegyekként (Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, Apáti hegy, Kiserdõ-tetõ, Óvár) öveznek a néhai kráter maradványai. Ugyancsak vulkáni kráterek helyén keletkezett a félsziget másik két tava, a Belsõ-tó, és az idõszakos Rátai-csáva. A vulkáni utómûködés, a hévforrás és gejzírmûködés egyedülálló emlékei a Szarkádi-erdõ és a Belsõ-tó között elterülõ gejzírmezõk, ill. világhírû gejziritkúpok (köztük a nevezetes Aranyház, mely nevét a rátelepedett sárga zuzmókról kapta). Érdekes látnivalóként szolgálnak az Óvár-hegy bazalttufa-alakzatai. A pannon kor emlékét õrzi az üledékrétegekben lerakódott Congeria-kagylók („tihanyi kecskeköröm”) sokasága. E „geológiai múzeum” megtekintésére kiváló lehetõséget nyújt a Sajkodtól a hajóállomásig vezetõ Lóczy-tanösvény. Számos növény-és állattani ritkasággal is szolgál e terület, melyet többek között sajátos délszaki klímájának köszönhet. Az Apáti-hegy fennmaradt levendulaültetvényei, mandulásai a mediterrán tájak hangulatát idézik. A Külso-tó mocsárrétjei, nádasai igazi madárparadicsomnak számítanak. Kiemelkedõ kultúrtörténeti emléke, egyben a félszigetet összetéveszthetetlen panorámájának meghatározó eleme az I. András által alapított bencés apátsági templom. Különlegességnek számítanak az Óvár-hegy bazilita remetebarlangjai, ill. az Ófalu védett, a népi építészet elemeit hordozó lakóházai.

Pécselyi-medence
A Tihanyi-félszigettõl északra fekvõ védett terület, - mely a medence legnagyobb településérõl kapta a nevét - három összefüggõ részbõl, a Szõlõsi-, a Pécselyi- és a Vászolyi-medencébõl áll. A Déli-Bakony déli részéhez tartozó területet mészkõrögök övezik (Róka-hegy, Hosszú-hegy, Hideg-hegy, Derék-hegy), ill. szabdalják kisebb részekre, a változatos táj képének meghatározó elemei a lankás lejtok, lapos dombtetõk, széles völgyek. E vidéken nyoma sincs a Tihanyi-félsziget, vagy a Káli-medence bazaltvulkánosságának. Nagy, összefüggõ, érintetlen természetes területek ma már nem jellemzõek a medencékre, fõbb látnivalói a hangulatos szõlõk (foként a Szõlõsi-medencében), a karsztbokorerdõk, ill. száraz tölgyesek, bükkös foltjai, a forráslápok. E rendkívül gazdag vegetáció védett növényritkaságai között megtalálható több kosborfaj (vitéz, madárfészek, bíboros stb.), nagy ezerjófû, leánykökörcsin, tavaszi hérics. Az állatvilág legértékesebb része a rovarfauna (különösen értékes a csak itt élõ Arias díszbogara). Történeti és kultúrértékei közül elsõsorban a Pécsely mellett található Himfy-Zádor vár romjai, Balatonszolos parasztházai, Dörgicse román kori templomromjai jelentõsek.

Káli-medence

A Káli-medencét nem véletlenül tartja a köztudat hazánk egyik legszebb tájának, a Balaton-felvidék valóságos ékszerének. Geológiai, növény-és állattani kincsein, a gyönyörû táj idilli nyugalmán, mediterrán vidékeket idézõ hangulatán kívül a természet és az ember évszázados együttélésének lépten-nyomon megmutatkozó harmóniája teszi egyedülállóvá. Északról bazalthegyek, délrõl a permi vörös homokkõbõl álló dombok, keletrõl mészkõ- és dolomithegyek, nyugatról pedig homokkõdombok övezik (Király-kõ, Kecske-hegy, Köves-hegy, Boncos-tetõ, Fekete-hegy). A Káli-medence kapujában, Zánka és Monoszló között magasodik a Hegyestû - egykori vulkán - félig elbányászott bazaltkúpja (a néhai bánya helyreállított épületeiben állandó kiállítás). Különleges élményt nyújt a Köveskáltól Kapolcsig húzódó bazaltfennsík mélyedéseinek aprócska tavaival, és a Szentbékálla melletti világviszonylatban is egyedülálló kõtenger. Nem kevésbé jelentõsek az eredeti állapotban fennmaradt sztyepprétek, így a Sásdi-rét (a jégkorszaki reliktum lisztes kankalin utolsó lelõhelye), a tõzegmohás lápok (Barkás-tó, Monostori-tó), vagy a vizes területek láprétjei (Tódi-kút). E természetes, ritka növényfajok orchidea-fajok (mocsári noszofû, vitéz-,és mocsári kosbor, pókbangó, nõszirmok, kõrnistárnics, vidrafû) élõhelyéül szolgáló lápok szigorú védelmet élveznek, csak engedéllyel látogathatók. A Káli-medence hangulatát elevenen élõ történelmi öröksége, szõlõmûvelése a római korig vezethetõ vissza, a táj és több település nevében a honfoglalás idõszakát, a területet birtokló Kál nemzetség nevét õrzi (váruk egykor a Kereki-dombon állt). Egykori településeinek emlékét a középkori templomromok õrzik, a tájba simuló falvak régi parasztházai, pincéi a népi építészet figyelemreméltó alkotásai.

Badacsony és a környékbeli tanúhegyek

A Badacsony és környéke Magyarország egyik legszebb vidéke. A Balaton e nyugati medencéjének egyedülálló látképét mindenekelõtt a tájon fenségesen uralkodó a tanúhegyek, a Badacsony koporsó alakú hatalmas tömege, a mellette emelkedõ szigligeti Várhegy, ill. Szent György-hegy, valamint a távolabb feltûnõ Tóti-hegy, Gulács, Csobánc panorámája adja. E hegyek a földtörténeti harmadidõszak bazaltvulkánosságának emlékei, a tengeri üledékréteget elborító, egyben az eróziótól megóvó bazaltplatóik az egykori, a mainál jóval magasabb térszín tanúi. A vulkáni mûködés hozta létre a tanúhegyek jellegzetes geológiai alakzatait, a Badacsony híres Kõkapuját, a Szt. György-hegy grandiózus méretû bazaltorgonáit, bazaltkõ-zsákokat, tufaletöréseket. A sziklák tövében az erózió nyomán hatalmas kõfolyások, kõtengerek képzõdtek. A bazalthegyek különleges geológiai adottságaiknak, szinte mediterrán klímájuknak köszönhetõen számos növényritkaságnak nyújtanak élõhelyet (cselling-páfrány, pikkelyharaszt, Lumnitzer-szegfû). Ugyancsak botanikai szenzációnak számít a hegyek közötti sík területek láprétjein fellelhetõ mocsári kardvirág (Raposkai láprét), ill. buglyos szegfû és kornistárnics (Káptalantóti). A nevezetességek sorát tovább gazdagítja a Szt. György-hegy érintetlen õsbükköse. A vidék gazdag történelmi múltjáról tanúskodnak a hegytetõket koronázó várromok (Szigliget, Csobánc), templomromok (Csobáncszeg, Szigliget-avas, Káptalantót), különösen sok emléke kapcsolódik a terület nagy hagyományokkal rendelkezõ, egész a római idõkig visszanyúló szõlõkultúrájához, bortermeléséhez. Az ódon, míves pincéken, présházakon, a népi építészet emlékein kívül mindenképp említést érdemelnek a környék - kultúrtörténeti vonatkozásaik miatt is különleges - kastélyai, kúriái. A Tapolcai-medence északi részének mészkõrétegei rejtik a sokak által látogatott Tapolcai-tavasbarlangot.

Keszthelyi-hegység és a Tapolcai-medence

A Balaton északnyugati sarkában található, a Tapolcai-és Várvölgyi-medence, valamint a Gyöngyös-patak által határolt Keszthelyi-hegység tulajdonképpen a Bakony része, a Dunántúli-középhegység elkülönült tagja. Északi része, a Tátika-csoport fõként pliocén bazaltból, bazalttufából áll. E bazaltvidék (Kovácsi-hegy, Tátika) fõ geológiai alakzatai a bazaltplatók, ill. oszlopok, Európában is ritkaságnak számít a Kovácsi-hegy szurdokszerû Bazaltfolyosója. Déli részét a Keszthelyi-fennsík szûk, vadregényes völgyekkel (Szent Miklós-, Vár-, Kígyós-völgy) elválasztott, mészkõ-és dolomitbércekbõl álló tömege alkotja, amely bõvelkedik a különféle karsztjelenségekben (Vadlány-lik és Szobakõ-barlang, töbrök, víznyelõk, karsztfennsíkok). A hegység mintegy nyolcvan növényritkaság élõhelye, de figyelmet érdemel a Tátika látványként is megkapó évszázados õsbükköse, ill. a hegyek között utat törõ Gyöngyösi-patak égerláperdeje. A bauxitbányászat megszûntével megújulni látszanak a Tapolcai-medence néhai vizes élõhelyei (Lesencetomaji-láprét, Zsidi-Vindornyai-medence mocsárrétjei). A vidék különösen kedvelt a gyalogtúrák szerelmesei körében, amely nem csupán a természet szépségének, de a tájba illeszkedõ kultúrtörténeti látnivalóknak (Rezi és Tátika vára, zalaszántói buddhista sztúpa) is köszönhetõ. Közelében található Hévíz világhírû melegvizû tava, valamint a mûemlékekben, látnivalókban gazdag Keszthely, a „Balaton fõvárosa”.

Kis-Balaton
A Kis-Balaton kiterjedt mocsár a Balaton délnyugati meghosszabításánál, a Zala torkolatában, mely még a 18. század végén is a Balaton feltöltõdõ, tõzegesedõ medencéje volt. A 19. században azután a sekély öblöt leválasztották a tóról, - ma a Castrum-gát választja el a Balatontól egyúttal megkezdték a Zala szabályozását. A vízi munkálatok befejezéseként, az 1950-es években teljesen lecsapolták, a Keszthelyi-öböl eliszaposodása, ill. a tó vízminõségének romlása miatt azonban az 1980-as években megkezdték rekonstrukcióját, a természetvédelem szempontjait szem elõtt tartó helyreállítását. A terület mára jórészt visszanyerte egykori képét, nemzetközi fontosságú (a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó) vizes terület. A nyílt vízterületek körül, ill. a szigeteken éger-és fûzlápok, mocsárrétek, zsombékos-sásos társulások, kiterjedt nádasok találhatók, ritka növényfajokkal (lápi csalán, kálmos, kis holdruta). Különös jelentõségét azonban madárvilágának rendkívüli gazdagsága adja. Valóságos madárparadicsom, 250 megfigyelt madárfaja között megtalálható a hazánkban ismert legtöbb vízi és nádimadár, de gyakoriak a ragadozók (rétisas, hamvas rétihéja) is. (A Kis-Balaton fokozottan védett, bár területe nem, de a Balatonmagyaród melletti Kányavársziget, valamint a Vörs mellett található Papsziget madármegfigyelõ-tornyai szabadon látogathatók). A táj szépségét elsõsorban Fekete István regényei ismertették meg a szélesebb közönséggel, egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten áll ma a Fekete István Emlékhely. A vidék nem szûkölködik történelmi emlékekben sem, közülük különösen jelentõsek a zalavári Szt. Adorján-templom, és Fenékpuszta egykori római erõdjének (Valcum) romjai.