|
A Balaton déli partja immár több mint egy évszázada a fürdõzõk, nyaralók igazi paradicsoma. A tó keleti medencéjének déli csücskében fekvõ Balatonvilágostól egészen a Kis-Balaton melletti Balatonszentgyörgyig következnek egymásra - gyakran egybeépülve - a közismert fürdõhelyek, kisebb községek (Balatonújhely, Balatonszéplak, Balatonkiliti, Zamárdi, Szántód, Balatonfenyves, Balatonõszöd, Balatonszemes, Balatonmáriafürdõ, Balatonberény), valamint nagy, városias települések (a "Balaton fõvárosa", Siófok, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód) egyaránt. |
|
|
|
Népszerûségét mindenekelõtt a kiváló, sekély, homokos partoknak, strandoknak köszönheti, amely a gyermekes családoknak, vagy az úszni csak kevésbé tudóknak is lehetõvé teszi a nyugodt fürdõzést. Fontos szempont a vidék hagyományosan jó közúti és vasúti közlekedése, ill. könnyû megközelíthetõsége: a partvonalat követi a déli (Budapest-Nagykanizsa) vasútvonal éppúgy, mint a 7-es fõút, illetve a Balaton teljes hosszában használható M7-es autópálya. A déli parton nyaralók számára mindenkor kivételes élményt nyújt az északi oldal - a hegyvidéki tájak, tanúhegyek, vagy épp a Tihanyi-félsziget - nagyszerû, archaikus-romantikus hangulatú panorámája. Maga a déli oldal sem szûkölködik azonban természeti látnivalókban. Balatonkenese és Balatonvilágos környékének grandiózus löszfalai, a legrégebbi idõktõl egészen a középkor végéig földváraknak, erõsségeknek helyet adó "várhegyek" (Balatonföldvár, Fonyód, Boglárlelle) mellett elsõ helyen említendõ a Balatonfenyvestõl délre, Buzsák, Táska és Somogyszentpál között elterülõ Nagyberek, ill. a védelem alatt álló Fehérvíz-láp (Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület). Ez a terület még a 19. sz. közepén is a Balaton egyik déli, elmocsarasodó öble volt, amely a vízszint ingadozásával képzõdõ turzások miatt lefûzõdött a tóról, a Sió megnyitása (a vízszint csökkenése) után pedig végleg szárazra került. Napjainkban legnagyobb része mezõgazdasági mûvelés alatt áll. A Balatontól mintegy 10 km-re található, mélyen fekvõ, tõzeges Fehérvíz-láp mocsaras, zsombékos, sással, rekettyésekkel - a magasabb részeken füzesekkel - borított tája máig õrzi a néhai vízi világ hangulatát. E sokszor nyár közepéig víz alatt álló, kivételes szépségû területek számos ritka növényfajnak (szbériai nõszirom, mocsári kosbor, békaliliom, télisás), gazdag madárvilágnak (nagy- és kiskócsag, kanalasgém, bíbic, vízityúk, bakcsó, bölömbika, nyári lúd, nádi énekesfajok, réti sas, fekete gólya, barna rétihéja) ad otthont. Egykor elválaszthatatlanul hozzátartoztak a külsõ somogyi, dél-zalai tájakhoz a dombok között meghúzódó lefolyástalan, vizes területek éger-, ill. égerelegyes lápjai, melyek a belvizek lecsapolásával nagyrészt eltûntek. Egyik utolsó emlékük a különleges hangulatú, és szépségû zalakomári páfrányos égerláperdõ. A déli partot nyugaton a Kis-Balaton kivételes értékekkel bíró mocsaras, lápos, nádasokkal borított világa, európai hírû madárrezervátuma zárja (lásd még:Balaton-felvidék). E vidék kuriózumnak számító történelmi látnivalókban sem szûkülködik: itt találhatóak a zalavári bencés apátság, és a római kori erõsség, Valcum (ma: Fenékpuszta) romjai. A Balatontól délre elterülõ Somogy tájai, és települései is jónéhány, megtekintésre érdemes természeti, kulturális látnivalókkal szolgálnak. Közéjük tartozik a somogyvári bencés apátság (történelmi emlékhely), az ozorai, simontornyai vár, a somogyvámosi Krisna-völgy, vagy éppen Kaposvár nevezetességei. A rendezvények közül megemlítendõ a nemzetközi hírû, évente megrendezett somogybabodi Nemzetközi Terepjáró Fesztivál (lásd még: Dél-Dunántúli Régió). A déli parton nyaralók számtalan túralehetõség közül választhatnak - a túraútvonalakon kívül igénybe vehetik az egyre inkább kiépülõ kerékpárutakat, tehetnek lovas kirándulásokat. A rendszeres hajójáratoknak köszönhetõen könnyen elérhetõek az északi part nagyobb települései is. A vitorlázás kedvelõit hagyományosan kiváló kikötõk várják Balatonvilágoson, Balatonföldváron, Siófokon, Fonyódon. A Balaton nemcsak nyáron szolgál változatos élményeket, télen is csodálatos látványt nyújt, és ígér egyútal kikapcsolódás, kellemes idõtültést. Sokan hódolnak ebben az idõszakban a hagyományos, vagy az egészen rendhagyó téli sportoknak: a sekély vizeket borító, végtelennek tûnõ, ragyogó jégmezõ igazi paradicsoma a korcsolyázóknak, fakutyázóknak, de egyre többen próbálják ki a jégvitorlázást, a jégszörfözést is. |
||