A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre található község a - Salfölddel, ill. a Káli-medencével összeköttetést teremtõ - Burnót-patak völgyében fekszik. Szõlõhegye, az Ábrahám-hegy a Badacsonyi borvidék része, különleges fekvésének, az északi szelektõl védett, meleg klímájának köszönhetõen déli lejtõin már a rómaiak idején meghonosodott a szõlõtermesztés. Elsõ írásos említése 1217-bõl származik, Árpád-kori mára teljesen elpusztult - temploma (12.-13. sz.) valaha az ún. Kauzli-dombon állt.

Ábrahámhegy egyik legjelentõsebb emléke a romosan fennmaradt, a Kisõrsi-hegy északi oldalán épült salföldi pálos kolostor (13.-15. sz.). A hódoltság idõszaka után, a 18. sz-ban népesedett be újra a település. Ekkor emelték a szõlõkkel borított lejtõk festõi környezetébe gyönyörûen illeszkedõ egyházi épületeit, a Fülöp Jakab-templomot (barokk, 1614), ill. a Badacsonyörs mellett, a Kápolnadombon álló Szent Iván-kápolnát (barokk, 1757). A település igazán nagyszabású fejlõdésnek a Budapest-Tapoca vasútvonal (1909) kiépítése után indult. 1977-1991 között hozzá tartozott a szomszédos Balatonrendes. Tudatosan archaizáló modern formáival kelt figyelmet a falu központjában álló, 1986-ban épült Szt. László katolikus templom (oltárképe Udvardi Erzsébet munkája). Ábrahámhegy méltán híres borairól, amelyeknek igazi ünnepe a minden év augusztusának elején megrendezett Borhetek. Külön említést érdemel a település homokos strandja, amely köszönhetõen a Burnót-patak szétterített, fövenyes hordalékának a legszebbek közé tartozik az északi parton.