Abádszalók
A Tisza-tó déli partján fekvő Abádszalók az utóbbi évtizedekben vált az Alföld egyik legnépszerűbb üdülő- és nyaralóhelyévé. Tiszaabád (korábban Abád), és Tiszaszalók (korábban Szalók) egyesítésével jött létre 1896-ban. Vidéke a honfoglalás után, a 10. sz.-ban fejedelmi birtok volt. A 10. sz. közepe táján jelentős besenyő népesség érkezett a Kárpát-medencébe, törzsfőjük, Tonuzoba (Tanuzaba, vagy Pata) Taksony nagyfejedelemtől Abádszalók környékén kapott szállásbirtokot. Halála után itt, az Abádi-révnél temették el, ősi szokás szerint. Abád falu nevét azzal az Aba nemzetséggel szokás összefüggésbe hozni, amely többek között Hevesben rendelkezett birtokokkal, s melyből Aba Sámuel király (1041-1044) is származott.
E nemzetség utódai az Abádiak, akik földjüket örökösödéssel továbbadták a Losoncziaknak. Őket birtokosként a Losonczi-Bánffyak, a Kompolthiak, a Guthi-Országhiak, a Nyáriak, Orczyak végül leányágon a Szapáryak követték. Szalókot 1271-ben említik először az egri püspökség birtokaként (Zalouk) neve. Később birtokosai a Szalókiak és az Aba-nemzetségből való Losonczyak is. (1403-ig). A török hódoltság idején mindkét falu elnéptelenedett, a Rákóczi-szabadságharc idején területüket pusztaként említik. Újabb benépesülése 1712-ben kezdődött, amikor református családok telepedtek le.
A 19. sz. második fele a fellendülés időszaka, ebben az időben épült a Kisújszállás-Kisterenye közötti Mátra vasút, mely Szalók-Taksony és Szalók-Kisgyócs megállóhelyekkel az országos forgalomba is bekapcsolódott. A gyakorlatilag egybeépült községek 1896-ban egyesültek végleg Abádszalók néven.
A 19. sz-i folyószabályozási munkálatok után – melyek nem csupán az Alföld arculatát változtatták meg, de jelentősen átformálták talajviszonyait, sőt növény-, és állatvilág is – a Tisza-tó (Kiskörei víztározó) létrehozása hozta a legnagyobb változást a vidék és a település életében. A kiskörei duzzasztóműt üzembe helyezése után (1973) megkezdődött a meder duzzasztása, amely egészen 1977-ig tartott. A mesterségesen kialakított, 127 négyzetkilométer területű tározótér az Alföld legnagyobb vízterülete lett. A vízzel borított ár- illetve hullámtereken fantasztikus gazdagságú, az egykori állapotokat idéző vízivilág alakult ki. A nádszigetekkel tagolt vízfelületeken hínárfélék, vidra keserűfű, tavi káka, sulyom, békaszőlőfélék, tündérfátyol, tündérrózsa, vízitök él, a táj a különleges növény- és állatfajok élőhelye, a vízimadarak igazi paradicsoma.(A Tisza-tó védett természeti értékei a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, ill. a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet északi részéhez tartoznak).
Turizmus
A Tisza-tó, de különösen az abádszalóki-öböl az utóbbi évtizedekben országos jelentőségű üdülőkörzetté nőtte ki magát. A Balatonra emlékeztető nagy nyílt vízfelület, a fövenyes strandok, a kikötők ideális feltételeket biztosítanak a fürdőzni vágyók és a vízi sportokat kedvelők, vagy a horgászat szerelmesei számára (az öböl engedélyezett a motoros sporteszközök számára is!), a csodálatos természeti környezet a vízi és kerékpáros túrákra csábít. Az ideérkezők különféle árfekvésű, színvonalas kiszolgálást nyújtó kereskedelmi szálláshelyek - hotelek, panziók, kempingek, illetve a fizetővendéglátás férőhelyei - várják.
Abádszalókot a nyári szezonban turisták százezrei keresik fel, fürdőzőkkel teli strandjának, a sokszínű, változatos programoknak, a parton sorakozó szórakozóhelyeinek köszönhetően joggal nevezik „a Tisza-tavi nyár fővárosának”. A Tisza-tó strand területén 400 m-es, árnyas fákkal tarkított nagyszerű homokpart, óriás csúszda, vízifoci-pálya várja a fürdőzőket, de különféle speciális vízisport-eszközök (elektromos vontatású vízisí, jet-ski, vízibicikli, kajakozás, vízi banán) használatára, illetve kölcsönzésére is van lehetőség. A Füzes Camping és Panzió területén három (strand-, ülő, és pezsgő vizű) medencés, melegített vizű strand várja a kikapcsolódásra, pihenésre vágyókat. Az utóbbi években a kerékpárosok is egyre inkább felfedezik a környék nyújtotta túralehetőségeket, a kerékpáros kirándulásokhoz nagy segítséget jelent a kb. 64 km-es kiépített aszfaltút, és a kerékpárkölcsönzés.( A Tisza-tó körül húzódó gát a térképeken is jelölt 11-es EUROVelo útvonalhoz tartozik). A nyár állandó programjai közé tartoznak a szervezett kenu- és motoros csónaktúrák, a Tisza-tavat bemutató természetjárás, Abádszalókon pedig a helyi hagyományokkal való ismerkedés, pl. a vert csipke készítésének bemutatása.
A Tisza-tó az ország egyetlen állóvize, ahol törvényes keretek között lehet a motorcsónakos élet minden szépségét élvezni. A városközponttól (illetve a strandtól) 2 km-re található a Wiking Yacht Klub tiszai kikötőhálózatának központja, az abádszalóki Wiking sport és horgászhajó kikötő, vagy ahogy a helyiek nevezik, az „abádi-kikötő”. A horgászat kedvelői számára a hidegebb és mélyebb élő Tisza, valamint a sekélyebb, gyorsan melegedő medencék egyaránt kedvező horgászati lehetőségeket kínálnak. A Tisza, illetve a tározó vizeiben több mint 50 halfaj él. A horgászokat a kiépített kikötőkön kívül képzett horgász túravezetők, jól ellátott horgászboltok várják a településen.
Az Abádszalókra érkező vendégek szórakoztatását, kikapcsolódást remekül szolgálják - a már hagyományosnak számító - „Abádszalóki Nyár” programsorozatának változatos, sokszínű, minden korosztály igényeit szem előtt tartó rendezvényei. Kezdetét a június közepén tartott szezonnyitó ünnepség, zárását pedig az az augusztus 20-i programok jelentik. Visszatérő eseményei közé tartoznak a hangversenyek, könnyűzenei koncertek, kiállítások, vitorlás- és sportversenyek (Öbölkerülő Nyílt Vitorlás Túraverseny, tájékozódási kenuverseny, strandröplabda-bajnokság, Tisza-tó átúszás, stb.), lampionos csónakfelvonulás, vízi karnevál, kirakodóvásárok. Az augusztus nagyszabású rendezvénye a Szalóki Népi- és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja.
