Országismertetõ
Bulgária DK-Európában, a Balkán-félszigeten - sok tekintetben Európa és Ázsia, kelet és nyugat találkozásánál – fekszik. Felszíne igen változatos, délnyugaton és délen a Trák-Macedón-rögvidékhez tartozó, igen régi (a földtörténeti ókorban képzõdött) hegységek emelkednek. A középsõ területeket a fiatal Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a Balkán-hegység magas láncai szelik át. A hegyvonulatok között, ill. elõterükben síkságok terülnek el: a Balkán-hegységtõl északra a Dunáig terjed a Bolgár-tábla síkvidéki tája, tõle délre fekszik a Felsõ-Trák-alföld. Bulgária déli részén a Rila-Rodopei-rögvidéken található a Balkán félsziget legmagasabb pontja, a Muszala (2925 m). Ugyanitt, a csapadékos Rila-hegységben erednek a leghosszabb folyók, így a Marica, az Iszker, és a Meszta. Az ország éghajlata kontinentális, évi átlaghõmérséklet 10,5 Celsius fok, a csapadék évi mennyisége 500-700 mm. Legnagyobb városai: Szófia, Várna, Plovdiv, Rusze, Burgasz.
A mai Bulgária területén a Kr. e. 4.-3. évezredben a trákok éltek, fekete-tengeri partvidékén a Kr. e. 7. sz.-ban megtelepedtek a görögök. A Kr. e. 4. sz.-ban egy része makedón uralom alá került, a Kr. u. 1 sz.-ban elfoglalták a rómaiak (Moesia és Thracia provincia). A 7. sz.-ban hozták létre a letelepedõ (s a késõbbi századokban elszlávosodó) bolgár-törökök az óbolgár államot (681), amely I. Szimeon idején élte fénykorát. A késõbbiekben meggyengülõ országot II. Baszileosz hajtotta Bizánc uralma alá (1018). Az Arszenidák alatt erõsödött meg újra, 1187-ben Bizánc elismerte önállóságát. II. Aszen Iván uralkodása alatt Bulgária DK-Európa legnagyobb, legerõsebb állama. A 14. sz.-ban azonban részekre szakadt, 1396-ra meghódította az Oszmán Birodalom. A török hódoltság évszázadaiban sok anatóliai török telepedett le az országban, de a bolgárok közül is sokat áttértek az iszlám hitre. A török megszállás végét az 1877-78-as orosz-török háború jelentette, a független Bulgária határait az azt lezéró San Stefanó-i béke, ill. berlini kongresszus (1878) jelölte ki. Az elsõ Balkán-háborúban Törökország, a 2. Balkán-háborúban Görögország, Montenegro, és Szerbia ellen visel hadat. Az I. világháborúban elveszett területei visszaszerzése reményében a központi hatalmak mellett harcol. 1923-ban a korábbi reformokat ellenzõ jobboldal államcsínyt hajtott végre, 1935-ben III. Borisz cár királyi diktatúrát vezetett be. Bulgária a németek oldalán lépett be a 2. világháborúba (1941). 1945 után szovjet befolyási övezet része lett. 1946-ban kikiáltották a Bolgár Népköztársaságot, megkezdõdött az ország erõltetett szocialista (sztálinista típusú) átalakítása. Az asszimilációs politika következményeként az 1980-as években kb. 300 000 török nemzetiségû lakos hagyta el Bulgáriát. Az 1989-ben megindult reformok következtében az 1990-es évek elejére ismét kiépült a többpártrendszer. Gazdasági átalakulása azonban lassan haladt. 1996-97-ben összeomlott a gazdaság, ill. a bankrendszer, ezt követõen indult meg az állami vállalatok, agrár-ipari komplexumok felszámolása, az intenzívebb privatizáció. 2004-tõl a NATO, 2005-tõl az EU tagja.
Gazdasági életében a korábbiaknál is fontosabb szerep jut a turizmusnak. Mediterrán éghajlat, napfény, hullámzó tenger, Várna, és Burgasz finom homokos strandjai, színvonalas szállodaái, vendégszeretõ emberek, lenyûgözõ természeti és kulturális látnivalók – ez ma Bulgária, amely nem véletlenül ébreszt még ma is nosztalgiát az elõszeretettel ideutazó magyar turistákban.
|
Közegészségügyi állapotok és közbiztonság
Bulgáriában a közbiztonság nem rosszabb, mint bárhol Európában. A tömegközlekedési eszközökön elõfordul a zsebtolvajlás. Gyakoriak a gépkocsilopások, rongálások, különösen a külföldi rendszámú személygépkocsik eltulajdonítása. A nyaralás zavartalansága érdekében javasoljuk a repülõgéppel, vonattal, autóbusszal történõ utazást. Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett “trükkös lopások”, amikor a leggyakrabban a gépjármû hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a “segítõkész”, idõnként még magyarul is tudó, a defektet jelzõ, esetleg a szerelésben is segédkezõ személy elvonja a jármûvezetõ figyelmét az utastérrõl, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amelyben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelõ odafigyeléssel elkerülhetõk.
|
Vízum és deviza információ
Magyar állampolgár turisztikai céllal vízummentesen 90 napra, megfelelõ anyagi fedezet (50 EUR/nap) igazolásával utazhat be Bulgáriába. Az útlevélnek a beutazás napjától számított 6 hónapig kell érvényesnek lennie. Rövidebb érvényességû útlevéllel is be lehet utazni, ha a beutazó megfelelõen tudja igazolni beutazásának idotartamát szállásfoglalással, turista csoportoknál részvételi jeggyel.
Nagykövetség - Budapest
Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 115.
Telefon: 322-0824, 322-0836, 342-3738
Fax: 322-5215, 321-4414
E-mail: bgembhu@axelero.hu
Nagykövetség - Szófia
Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia 1000
Elõhívó: (359)(2)
Telefon: 963-11-35, 963-11-36, 963-31-43
Ügyelet: Mobil: 359-88-823-3156
Fax: 963-21-10
E-mail: huemszof@netbg.com
|
